Kép forrása: pixabay.com
Kifizetik? Nem fizetik? Le lehet csúsztatni? Általában ezek a kérdések merülnek fel a túlóra kapcsán. Sok helyen a munkáltatók úgy vannak vele, hogy az adott munkát munkaidőben is el lehet végezni, így nem támogatják a túlórát.
Igen ám, de mi van akkor, ha a feladat nincs kész? Akkor bizony a munkavállaló sokszor bent marad a munkahelyén. A túlóra mindig is érzékeny téma, kényes kérdés, a munkavállalók nyilván szeretnék, ha a plusz munkáért plusz pénzt kapnának, de sokszor ez nem ilyen egyenes út.
Aki rendszeresen túlórázik, saját magán is megtapaszthatja ennek káros hatásait, most kutatók is bebizonyították, hogy a túlóra nem tesz jót a munkában nyújtott teljesítménynek. Aki túlhajszolja magát, előbb-utóbb ki fog égni és nem fogja nyújtani azt, amit túlóra nélkül nyújtana. Sokan úgy gondolkodnak, hogy ha feletteseik látják igyekezetét, hogy ő érkezik a legkorábban és az utolsók közt távozik, az a későbbiekben valamilyen előnnyel szolgál majd. Ez azonban nem feltétlenül követendő példa.
A túlóra élettani hatásai ugyanis károkat, rövid távon ugyan nem érzi ezt az ember, de hosszú távon bizony nem egészséges éjszakába nyúlóan a számítógép felett görnyedni. A túlóra pedig nem jár együtt az extra teljesítménnyel.
Japán példa, meglepő eredménnyel
Egy japán építészeti és tanácsadó cég tapasztalatait vizsgálták most meg kutatók. A 2008-as váltásban tapasztalat eredményeket vizsgálták meg más szemszögből. A kutatók arra jutottak, hogy amikor a vállalat csökkentette a heti munkaórák számát a válság miatt, a teljesítmény nőtt. Egész pontosan 7,6 százalékkal mértek magasabb csapatteljesítményt. Ők napi 8 óránál kevesebbet dolgoztak és mégis nagyobb eredményeket értek el, mint amikor napi 8 órát töltöttek munkával.
Ez a tapasztalat sokakat gondolkodásra késztet, hogy vajon hány óránál van a csúcsteljesítménye az embernek és mikor kezd el lanyhulni a figyelem. Mert ez bekövetkezik, az nem is kérdés. A munkaórák száma és a teljesítmény kapcsolata lineáris. Persze vannak már tapasztalatok és kutatási eredmények a négynapos munkahétre vonatkozóan is, és ezek is rendre pozitív változásokról számolnak be, de itt is felmerül a kérdés, hogy vajon a nagyobb teljesítmény nem az újdonság erejének köszönhető-e. És ha a munkatársak hozzászoknak a hat- vagy hétórás munkavégzéshez, vagy épp a négynapos munkahéthez, akkor nem áll-e vissza az eredeti állapotba a teljesítményük. Aki munkát keres, érdemes elgondolkodnia, hogy szeretne-e túlórázni, ha pedig állásinterjúra kerül sor, hasznos megkérdezni, hogy a cég fizeti-e a túlórát.
(LM)
