Kép forrása: turizmus.szekesfehervar.hu
A Mátyás király korában, az 1470-es években épült Szent Anna-kápolna a város egyetlen épen maradt középkori épülete, gótikus műemléke, más néven Hentel-kápolna. Az építés pontos dátuma ugyan nem ismert, de a kápolna 1478-ban már bizonyosan állt.
Székesfehérvár belvárosában sétálva az Arany János utcában, közvetlenül a székesegyház mellett található, a II. János Pál pápa téren. Könnyen felismerhető, előtte áll Kálmáncsai Domonkos humanista székesfehérvári prépost szobra. I. Mátyás király uralkodása idején, 1474 körül építtette a gazdag helyi polgár, Hentel és a koronázó bazilika akkori prépostja, a mecénás Kálmáncsai Domonkos. Szinte hihetetlen, de átvészelte a török uralmat és a háborúzó feleknek a város birtoklásáért vívott ostromait. Ugorjunk is vissza az 1600 évekbe. Szulejmán szultán túlerőben levő serege 1543. szeptember 2-án foglalta el Fehérvár városát. Fehérvár, török nevén Isztolni Belgrád a török birodalom egyik legfontosabb magyarországi végvára volt.
A muszlim lakosság számának növekedésével többek között a Szent Anna kápolna is török imahely lett. Ezt bizonyítják az előkerült falfestmények, és az 1934-es helyreállításkor előkerült arab nyelvű papírfoszlány. A kápolnát 1715-ben megújítatta gróf Nádasdy László csanádi püspök és székesfehérvári őrkanonok, a pálos rend tagja. Ekkor épült a bejárat fölé a ma is meglévő kis huszártorony. A 19. században, a rózsaablak kialakításával egy időben, a bejárat elé kis csarnokot emeltek, amelyet később, az 1934. évi renoválás során lebontottak. A kápolna mai képét az 1933-34 évi felújítás során nyerte el. Az egy hajós templomteret finom hálóboltozat zárja. A szentélybe a barokk oltárt Nádasdy László püspök állíttatta. Az oltárkép Szent Annát ábrázolja, a képkeret oromzatában Nádasdy-címerrel. A falakon, több helyen láthatók török kori ornamentális falfestmények maradványai.
A kápolna huszártornyában két harang található. Az egyik a Kalazanczi Szt. József-harang: 1818-ban öntötte Eberhard Henrik Pesten, nevét a piarista rend alapítójáról nevezték el. A másik harang a Pestiscsengő: mestere, öntésének időpontja és súlya ismeretlen, de korban egyezik a Szent József haranggal.
