Kép forrása: Lépés Magazin
Székesfehérvár színes és mozgalmas történelmi múltra tekinthet vissza, királyi városunkat még Géza fejedelem alapította a 970-es évek elején. Egy kővárat építettek itt, benne egy nagyfejedelmi palotával és templommal. Első királyunkat is itt koronázták meg 1000 karácsonyán. A város I. István király uralkodása alatt királyi székhellyé, az ország központjává vált. Itt őrizték az ország kincstárát, levéltárát és a koronázási jelvényeket.
Zarándoklat és országgyűlés
Székesfehérvár volt az évente kétszeri országgyűlés helyszíne is. A város a 11. században fontos állomása volt a szentföldi zarándoklatoknak, és a középkorban jelentős fejlődésen ment keresztül elővárosok alakultak, ahol szerzetesrendek, kézművesek és kereskedők telepedtek le. A mocsarakból kiemelkedő dombon létrejöttek a külvárosok.
A királyi várost Szent Istvánt követően tizenöt király választotta végső nyughelyéül, a Bazilikában 36 királyt koronáztak meg. Itt hirdette ki II. András király az Aranybullát 1222-ben, ami 1848-ig a magyar alkotmány alapja volt. Az Aranybulla a nemesek jogairól és a király kötelességeiről szólt.
A tatároktól megmenekült, a török uralomtól már nem
A tatárjárás Székesfehérvárt sem kerülte el, 1242 tavaszán megtámadták, de a hirtelen olvadás miatt a mocsaras részek megáradtak, a tatár lovasok nem tudtak átkelni rajta. A török pusztítás azonban nem kerülte el Székesfehérvárt, 1543-ban esett el a város, és 1688-ig török végvár volt. A törökök mecseteket, minareteket, fürdőket építettek. A török kiűzése után lassan indult újra Székesfehérvár élete.
A 18. században barokk paloták, polgárházak, középületek épültek, a nagyarányú építkezések zajlottak. A 19. század elején a reform mozgalmak elérték a várost is, ami eleddig jobbára német ajkú volt, most magyar érzelmű lett, 1848-ban a város azonnal csatlakozott a forradalomhoz. Azonban a szabadságharc leverése után alig iparosodott, inkább mezőgazdasági jelleget öltött.
A 19. században az iparosítás Székesfehérvárt is elérte, alumínium-hengerművet és motorjármű-gyárat is alapítottak itt, a Videoton rádió- és televíziógyár, valamint az Ikarus autóbuszgyár neve is összeforrt Székesfehérvár nevével. A népesség gyarapodásán is éreztette hatását az iparosítás, míg 1945-ben 35 ezren éltek itt, 1970-es években már 100 ezren. A belváros ma is őrzi barokkos jellegét, védett műemlékként. Székesfehérvár ma is őrzi történelmi hagyományait és vonzza a királyi város iránt érdeklődő bel- és külföldi turistákat.
(LM)
