Kép forrása: Lépés Magazin
Aki megérkezik ebbe a városba, azt beszippantja a történelem. Jó itt sétálni, szélesek az utcák, ezért a babakocsi, futóbicikli, és buksi is velünk tarthat anélkül, hogy zavarnánk egymást másokkal.
A belváros kis ékéhez mindig odasétálunk, az Országalmához, amely alkotásnak a címe a „Fehérvári jog”, melyet Székesfehérvár szabad királyi város jogállását, az államalapító Szent Istvántól kapta, és ennek állított emléket vörös márványból Ohmann Béla. Volt ez a szegény Országalma bedeszkázva a szovjet katonaság által 1960-ban (még sarló és kalapács is került rá), félbevágva, (a felső részét távolították el a kereszttel az 50-es években), majd újbóli kerek formáját 1960-ban kapta vissza, és végül a kereszttel 1986-ban lett ismét teljes.
A kútmedencében álló szobor tartópillérei három kőoroszlán, és mindegyik egy-egy címert visel magán,talán- e város legnagyobb történelmi pillanatainak is nevezhetjük ezek alatt bevésett évszámokat. 1001-István király ezen a helyen lett megkoronázva. 1688- a város felszabadulása a török uralom alól. 1938-István halálának 900. évfordulója. Megpihenést kínáló kövezet veszi körbe, kellemes szökőkút permetje hűsíti azt, aki kicsit leül ide körbenézni, beinni tekintetével a körülötte magasodó Püspüki Palota, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, és a tér meghatározó épületének a Városházának a látványát. Hihetetlen be legondolni is, hogy valamikor eme város volt a Magyar Királyság fővárosa, koronázó városa. A teret jórészt 17–18. századi, barokk stílusú épületek szegélyezik, köztük paloták, közintézmények, egy kolostor és egy templom. Ez az L alakú Óvárosi tér a magyarországi barokk egyik legnagyszerűbb lelőhelye.
Aki kedvet kap eme jeles épületek múltjára, egyéni történelmére és nagyságaira is fényt deríteni, látogassa meg az erre lehetőséget adó múzeumait,olvassa el külső tábláit, gazdagodjon a hely ismeretével.
LM
