Kép forrása: Szeszler Szilvia
Hogyan lehet egy település egyszerre az élő múlt színhelye és futurisztikus város? Hogyan simul össze a több száz éves medina, a fallal körülvett óváros és a több mint kétszáz méter magas torony? Rabat, Marokkó fővárosa erre példa: a településre érkező látogató egyszerre láthat jövőbe mutató fejlesztéseket, de a régmúltban is barangolhat.
Az utazók számára ez egyszerre jelent izgalmas felfedezéseket és élményeket és azt is, hogy korszerű infrastruktúra és a modern ember igényeinek megfelelő kényelem várja a turistákat.
Marokkó fővárosa művészien keveri a hagyományt és a fejlődést, harmonikusan ötvöződik az arab-muszlim múlt és a nyugati modernizmus. Az UNESCO a „Fény városaként, a Királyság kulturális fővárosaként” emelte fel a világörökség részévé.
Szárnyalás az ég felé, repülés a jövőbe
Bár a határellenőrzés rendkívül szigorú az országban, sok kérdésre kell válaszolni a turistának a belépéskor, többek között azzal kapcsolatban, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő pénz az ottartózkodáshoz, mivel fogja tölteni az idejét, be kell mutatnia szállásfoglalását és a visszaútra szóló repülőjegyet. A modern körülmények azonban még inkább biztosítottak lesznek a légikikötőkben is, hiszen Marokkó több mint négymilliárd forintot fordít 2030-ig az ország légiflottájának, a repülőterek bővítésére és korszerűsítésére. Rabatban is új terminált építenek. Ez azért is fontos, mert évek óta folyamatosan emelkedik a repülővel érkező utasok száma. Az ország célkitűzése az, hogy 2035-re a jelenlegi 40 millió főt meghaladó utaslétszám közel megduplázódjon 80 millió főre. Ehhez persze az is jelentősen hozzájárul majd, hogy a 2030-as labdarúgó-világbajnokság egyik rendezője Marokkó lesz.
Digitális modernizációt is megvalósítanak, melynek részeként afrikai szerint többek között automatizált rendszereket és biometrikus technológiát használnak majd az utazók személyazonosságának ellenőrzésére. Az önkiszolgáló eszközök működésével felgyorsítják a be-, és kiszállási folyamatokat.
Rakétaként tör az ég felé az új
A Bouregreg folyó partján, a Rabattal szomszédos Salé nevű városban magasodik az a 250 méter magas torony, amelynek építése 2018-ban kezdődött el. Mohammed VI toronynak elnevezett felhőkarcoló 2025-től népesül be. Az 50 kilométeres távolságból látható, 55 emeletes torony Afrika 3 legmagasabb épülete közé került. Bár magassága lenyűgöző, ám a világ összes tornya közül még így is csak a 656. helyen áll.
A jövőt idéző építészeti stílust képviselve tornya rakétaként tör az ég felé. Az egyik marokkói híroldal tudósítása szerint a Hilton és a Mohammed VI tornyot működtető cég 2024. novemberének végén jelentette be, hogy szerződést írnak alá egy szálloda kialakításáról, mely Waldorf Astoria-ként működik majd, 18 szinten - a 29. és a 46. emelet között.
A szállodában 55 szoba lesz, köztük 44 lakosztály, ezen kívül négy étterem, egy bálterem és üzleti tárgyaló is helyet kap benne. Mindez annak szellemiségében valósul meg, hogy a szálloda „a luxusmárka páratlan szolgáltatását és időtlen eleganciáját” hozza el Rabatnak. Az 596 millió dollár ráfordításával megépült toronyban a luxushotelen kívül kialakítanak apartmanokat, irodákat és egy tetőtéri kilátóterasz is működni fog.
Kobrafejű kultúrközpont
1800 férőhelyes színházterem, 250 fős előadóterem, 7000 férőhelyes szabadtéri amfiteátrum, szálláshelyek, panorámás étterem, kávézó, könyvesbolt, üzletek - mindezek részei a VI. Mohamed király által elindított fejlesztési program részeként megépült Rabati Nagy Színháznak. A Grand Theatre tervei a híres iraki származású brit építész, néhai Zaha Hadid remekműve. A női építész avantgárd terveiről és tekintélyes építészeti alkotásairól ismert. Az impozáns teátrumot tavaly ősszel avatták fel. A tervező vallomása szerint az épület "folyékony" formáját a Bouregreg folyó ihlette, de az arab kalligráfia esztétikája és az iszlám építészet is ihlető erő volt több építészeti szakcikk leírása szerint, is, sokan pedig kobrafejet látnak benne felfedezni, A tervező olyan épületet álmodott meg, amely beleolvad a tájba és eggyé válik a természet dinamikájával. Az egyedi tervezésű, a falak és a mennyezet jellegzetes és innovatív geometriai arculatán alapuló A modern épület belsejében dominálnak a geometriai formák, exkluzivitást adnak az arany falak, az építészeti elemeket pedig a szintén aprólékosan megtervezett világítás is hangsúlyozza.
A királyi színház balett-, opera-, szimfónia- és filharmóniai előadásoknak ad otthont.
LM
