Kép forrása: pexels.com
Hamarosan itt a Gyermeknap, május utolsó vasárnapja, amikor mindent megteszünk azért, hogy a család legféltettebb kincseinek megadhassuk mindazt, amire szívük vágyik. Piros kisautót, biciklit, hajas babát, bármit. Csak boldogok legyenek. Felültetjük őket a körhintára, és nem győzünk gyönyörködni boldog tekintetükben. De vajon a hétköznapokban is ezek a vidám, csillogó szempárok néznek vissza ránk, ez a gondtalan kacaj cseng a fülünkben?
Így kéne, hogy legyen. De sajnos a mai világban könnyen előfordul, hogy már a legkisebbeket is ezernyi gond nyomasztja, amelyek többségének oka a megfelelés. Nagyjából onnantól, hogy megkezdik az iskolát, de gyakran már előtte is szembesülniük kell azzal, hogy korukhoz és élettapasztalataikhoz képest rengeteg elvárásnak kell folyamatosan eleget tenniük. Mindehhez sok energia és életerő szükséges, amit szülőként úgy támogathatunk, ha minőségi, vitamin- és tápanyagdús élelmiszereket biztosítunk számukra.
„Sajnos gyakran tapasztalják azt a szülők, hogy amint elérkezik a gyermek abba a korba, hogy közösségbe járhat, minden második hetet otthon tölti, mert egyik betegségből esik a másikba. És azt gondolják, hogy ez így természetes. Óriási tévedés! Gondoljunk csak bele, mi hogyan élünk meg egy-egy komolyabb megfázást, vagy azt, ha bármi miatt rossz lesz a közérzetünk. Ha viszonylag ritkán is fordul elő, igen kellemetlen tud lenni. Ha egy kisgyermek havonta többször érzi így magát, az bizony megterhelő lehet számára nemcsak testi, de lelki értelemben is”, mutatott rá dr. Lenkei Gábor, a Cenzúrázott Egészség című könyv szerzője.
Hozzátette: “A gyerekeknek vasgyúróknak kellene lenniük. Ha rájuk nézünk, imádják az életet, mindennek tudnak örülni. El tudnak szállni egy lufitól, érdeklik őket a madarak, a fák, a virágok. Egy gyerek eredendően telis-tele van életerővel. És amikor a Gyermeknapra gondolunk, akkor nyilván lehet adni a gyereknek sokféle ajándékot. De talán ebben a korban, amelyben most élünk, kicsit több figyelmet kellene szentelni annak, hogy segítsük őket abban, hogy stabil egészségi állapotban éljenek. Hogy megkíméljük őket az ismétlődő betegségektől”.
Megtévesztő lehet a jóllakottság illúziója
Talán mindenki ismeri azt a mondást, hogy „Napi egy alma az orvost távol tartja.” Ez már régen is túlzó volt, mára viszont egyáltalán nem igaz. Az elmúlt 50-100 évben olyan szinten csökkent a zöldségek és a gyümölcsök vitamintartalma, hogy elképesztően nagy mennyiséget kellene fogyasztanunk belőlük ahhoz, hogy érdemi hatást tudjanak elérni a szervezetünkben. Egy 20 kg-os gyermeknek almából például 12 kg-ot kellene naponta elfogyasztania, hogy kielégítse a minimális C-vitamin szükségletét. De ijesztő adatot találhatunk az idegrendszer egészséges működéséhez szükséges B1-vitaminnal kapcsolatban is. 1952 és 2005 között a búzában 33%-kal, a kukoricában pedig 97%-kal lett kevesebb ebből az értékes vitaminból.
„Fontos tudni, hogy az emberi test eredendően tökéletes. Képes hosszú távon erős és egészséges maradni. Ezt Szent-Györgyi Albert már az 1900-as évek elején is számos tanulmányában kifejtette. Az egyik ok, ami miatt az ember elkezdi elveszíteni az elérendő magas szintű egészségét, azt a tudósok úgy nevezték, hogy minőségi éhezés. Ez azt jelenti, hogy megetethetünk valakit vízbe áztatott, finomra fűszerezett fűrészporral is, amitől tele lesz a gyomra, nem érez éhséget, mégis éhen hal. Mert bár jóllakott, mégsem látta el a szervezetét a megfelelő tápanyagokkal”, hívta fel a figyelmet dr. Lenkei Gábor.
Miért lesz „zizi”, ha sok cukrot fogyaszt?
Talán találkoztunk már azzal a jelenséggel, hogy egy-egy szülinapi zsúron, a gyerekek, azon túlmenően, hogy jól érzik magukat, furcsán élénkké, szétszórttá, már-már kezelhetetlenné válnak. A jelenség hátterében a megnövekedett cukor-, illetve szénhidrátbevitel áll. Literszámra fogynak a cukros üdítők, torták, édességek, amiket a gyerekek ilyenkor többnyire kontroll nélkül vagy minimális kontrollal fogyasztanak. Márpedig a cukor és a szénhidrát kivonja a szervezetből a B1-vitamint, aminek hirtelen csökkenése okozza ezt a „zizi” állapotot.
„Nem vagyok annak a híve, hogy mindent megvonjunk a gyermekektől, inkább azt vallom, hogy egyensúlyra kell törekedni. A vitaminok nincsenek folyamatosan jelen a szervezetben akkora mennyiségben, amennyire szükség van, hiszen hol lassabban, hol gyorsabban, de elhasználódnak, kiürülnek, ezért rendszeresen pótolni kell őket”, avatott be a szakember.
Nem figyelemzavaros, csak vitaminhiánya van!
Óriási törést tud okozni egy gyermek életében, de még a szüleiében is, ha az iskolában megbélyegzik. Manapság a legdivatosabb egy élénk izgő-mozgó gyerekre ráfogni, hogy figyelemzavara van, ami miatt mindenféle vizsgálatokra küldözgetik, két lábbal tiporva érzékeny lelkivilágát. Pedig sok mindentől tűnhet úgy, hogy nem képes figyelni. Lehet, hogy az átlagosnál okosabb és már tudja mindazt, amiről szól a tananyag. Lehet, hogy nem jó a tanár és nem magyaráz kellően izgalmasan ahhoz, hogy fenntartsa az érdeklődést. Állhat az is a háttérben, hogy valahol elveszítette a fonalat, és nem érti az összefüggéseket. De már attól is szétszórt lehet, ha nem aludt, nem evett vagy éppen nem ivott eleget. Ha túl sok cukrot fogyaszt, és B1-vitamin-hiány alakul ki, szintén nehezen kezelhető gyerek benyomását keltheti.
„A tudósok máig nem tudtak megegyezni arról, hogy pontosan mi is a figyelemzavar definíciója, mi alapján lehet pontos diagnózist felállítani ebben a kérdésben. Az oktatási rendszerben mégis nagyon könnyen osztogatják a gyerekekre ezt a billogot. Egy édesanya azt írta nekem, hogy a gyermekének, akit korábban hiperaktívnak tituláltak, elkezdett vitaminokat adni, és már egy hét után jelentős változások történtek. Egyre jobban alszik, tele van életerővel, szeret iskolába járni, tanulni és gyarapodnak a sikerélményei”, zárta gondolatait dr. Lenkei Gábor, akinek könyvei, egyebek mellett ebben a témában is, ingyenesen elolvashatóak a weboldalán.
