Kép forrása: pexels.com
Az Opten adatai szerint jelenleg mintegy 153 ezer családi vállalkozás működik Magyarországon, mely a hazai cégek mintegy 40 százaléka. A családi vállalkozások adják a magyar GDP felét és az itthon foglalkoztatottak 75 százalékát, ennek fényében pedig különösen fontos tény, hogy ezeknek a vállalkozásoknak a tízezrei maradhatnak vezető nélkül, amikor a tulajdonosuk nyugdíjba megy.
Több mint harminc év telt el a rendszerváltás óta. Az akkortájt születő vállalkozások alapítói lassan nyugdíjba vonulnak, és átadnák a stafétabotot az utódaiknak. Ezt a folyamatot hívjuk generációváltásnak, utódlásnak, ám a haza cégek nagy része nem rendelkezik utódlási stratégiával. A karácsony és az év végi időszak rengeteg ebből adódó feszültséget szülhet, az utódlás kérdése ugyanis kulcsfontosságú lenne a családi vállalkozás életében, ám ezt ma még mindig tabuként kezelik a tulajdonosok.
Sok családi vállalkozó számára ez vegyes érzelmekkel teli időszak. Mindenki elfáradt a munkában, jól esne a pihenés, ugyanakkor a céges zajok elcsendesülésével felerősödnek a családon belüli konfliktusok, amelyeket a generációváltás folyamata hordoz.
„Az utódlás kapcsán év közben felgyülemlett feszültség a karácsonyfa alatt sokszor csillagszóró módjára gyullad meg és hömpölyög végig az ünnepi asztalon, kiborítja a halászlevet, összezúzza a bejglit és egymásnak ugrasztja az apákat és gyerekeket, menyeket, vőket, anyóst. A generációváltás tisztázatlan kérdéseit nem lehet a végtelenségig a szőnyeg alá söpörni. Ebben az időszakban a szokásosnál több időt tölt együtt a család, ezért elkerülhetetlenek a konfrontációk, amelyek elől nem lehet a sürgető céges ügyekre hivatkozva elmenekülni. Szembe kell velük nézni. Ezekben a vitákban kódolva van a sikertelenség, elvarratlanság, és marad a tehetetlenség érzése. Miközben pihennénk és erőt gyűjtenénk a következő évre, elszívja erőnket a sok-sok vita, a csalódottság” - magyarázta Pálos Ildikó generációváltás szakértő.
A felfokozott várakozás feszültséget okoz
A szakértő szerint a generációváltás tabutéma és nem szívesen beszélnek róla az alapítók. Az utódokban azonban nagy a nyomás, hogy tisztában legyenek vele, mi fog történni a jövőben, ám év közben, amikor a cég folyó ügyeit kell intézni, nagyon ritkán van idő arra, hogy leüljenek és beszélgessenek erről, a feszültség pedig karácsonykor hág a tetőfokára. A legtöbb problémát a tisztázatlan tulajdonosi viszonyok okozzák az alapító és az utód között.
„Ahol több testvér van, ott például nehéz patikamérlegen kimérni, ki mennyi részt vesz ki a cég működtetéséből. Nyilván aki több részt vállal a munkában, szeretné ezt számokban is látni, több fizetést, több tulajdonrészt kapni. Nagyon sokszor még az alapító gyermekeinek a házastársai is próbálják a hangjukat hallatni a háttérből. Sokszor az adventi várakozás, ami egy felfokozott érzelmi állapot, ezt is jobban elmélyíti, hisz az utódok nem szeretnének még egy karácsonyi ebédet eltölteni úgy, hogy megint csak a munkáról esik szó, de közben nem tudják, pontosan hányadán is állnak.
A szakértő szerint, amikor karácsonykor sem rendeződnek ezek a kérdések, a két ünnep közötti időszak a vitákról, konfliktusokról, ultimátumokról szólhat és sokan eljutnak odáig, hogy ha most nem rendeződnek a cég jövőjét illető kérdések, akkor soha nem is fognak. Pálos Ildikó szerint néhány dolgot szem előtt tartva az érintettek enyhíthetnek ezen a feszültségen.
„Mindenképpen a türelmet javasolnám első körben, hiszen ez az időszak – akármennyire is feszültséggel teli –, nem alkalmas ennek a kérdésnek a megoldására. Azt gondolom, akkor célszerű szóba hozni a generációváltás témáját, amikor már mindenki kipihente a karácsonyi bejglit és a szilveszteri pezsgőzést. A január szokott lenni a céges tervek elkészítésének ideje, ezért érdemes január első felében rátérni a kérdésre az érintetteknek. Mindig az elégedetlenebb fél az, aki sürgetné a megbeszélést, de érdemes most félretenni a türelmetlenséget és gondoljon arra, hogy januárban viszont mindenképpen rá kell térni erre a témára. Adjuk meg a karácsonynak, ami a karácsonyé, a szilveszternek, ami a szilveszteré, utána pedig sokkal higgadtabban és komolyabban tudunk leülni megbeszélni a fontos kérdéseket” - magyarázta a szakértő.
Pálos Ildikó arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor januárban a nagy megbeszélésre sort kerítenek az érintettek, érdemes szakértői segítséget is igénybe venni annak érdekében, hogy a generációváltás a lehető legzökkenőmentesebben menjen végbe.
„Ahogy ünnepek előtt kiküldjük a cég külső partnereinek – a könyvelőnek, a céges jogásznak, az üzemorvosnak - az üdvözlő lapokat, gondoljunk a generációváltásban jártas szakértőre is úgy, mint egy külső partnerre, aki ebben a folyamatban segítséget tud nyújtani. Hiszen ez is egy olyan folyamat, ami a cégvezető életében alapvetően egyszer következik be, hiszen egyszer lesz nyugdíjas. Ez a folyamat nem olyan, amivel gyakran találkozhatunk a mindennapokban vagy a cég életében, ezért jó, ha olyan cég segíti a folyamatot, akinek már nagy tapasztalata van ebben. Érdemes olyan céget választani a generációváltáshoz, amelyiket el tudunk képzelni a belső bizalmi köreinkben, hiszen ez egy bizalmi kapcsolat” - javasolta a Generációk Partnere szakértője.
