Kép forrása: pixabay.com
Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.
Bár a munkavállalók sokszor hajlamosak azt hinni, hogy a munkaadók egész évben csak lógatják a lábukat, a valóság ennél sokkal drámaibb. Ugyanis egy átlagos cégvezető munkaideje jelentősen meghaladja a hagyományos 40 órás munkahetet. A Harvard Business Review által végzett kutatás szerint egy cégvezető átlagosan 62,5 órát dolgozik hetente, ami tartalmazza a hétköznapi, hétvégi és akár a szabadság alatti munkavégzést is.
Nincs ez másként Magyarországon sem. Piroska Gyula, a Seminar Consulting alapítója elmondta, a koronavírus-járvány pozitív hozadéka volt, hogy a cégek elkezdtek tartalékot képezni, és felismerték, hogy bármikor jöhetnek ínségesebb idők. Ugyanakkor az még mindig rendszerszintű probléma, hogy a cégvezetők nem tudják leadni a feladataikat.
„A cégvezetők elképesztő módon leterheltek. Ez rendjén is lenne, ha a jövőt építenék, és a fejlesztésekkel foglalkoznának. De a legtöbben a múltban ragadtak, és próbálják utolérni magukat. A visszajelzések alapján a cégvezetők nagy része évek, évtizedek után is a termelésben dolgozik, nem felülről fogja össze a folyamatokat” – magyarázta a szakértő.
Rámutatott, általánosságban elmondható, hogy egy cégvezető ma többet dolgozik hazánkban, mint az alkalmazottjai. Náluk nem ér véget a munka délután négykor, ötkor, hanem még otthon is dolgoznak.
Meglátása szerint ennek oka az, hogy nem tudnak kinevelni megbízható beosztott vezetőket, akik végeznék helyettük a munkát. Egyrészt erre nincsenek eszközeik, másrészt hiányt szenvednek az ő fejükkel gondolkodni tudó munkatársakból, így állandó kontroll alatt kell tartaniuk a folyamatokat.
„Ha a feladatai egy szeletét át is adja a cégvezető, akkor arra két-három másik kollégát jelöl ki, mert úgy ítéli meg, hogy ő ennyivel hatékonyabb. Csakhogy egy nap neki is 24 órából áll, és ha valaki ragaszkodik hozzá, hogy ő csinálja a legjobban és a leggyorsabban a feladatait, akkor örökké a rabszolgája marad a vállalkozásának. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a cég van értem, és nem én vagyok a cégért” – fogalmazott.
Cégvezetők, akik már megváltoztatták a világot
Piroska Gyula – akinek képzésein több mint 35 ezren vettek részt az elmúlt három évtizedben a cégtulajdonlás, a cégvezetés, az üzleti etika és a menedzsment technológia témaköreiben – hangsúlyozta, nem lehetetlen ugyanakkor a jobb munkaszervezés a cégvezetők számára, és erre számos jó hazai példát is találni.
November 20-án a fővárosi Park Inn by Radisson Budapest Hotelben az 1. Szabad Cégvezető Konferencián mutatja meg a gyorsítósávot az önjáró cég felé Hovány Márton. Ő a Hovány Csoport tulajdonosa, ami 1991-ben indult egy lakásnyi méretű Nissan Hovány Autószalonnal Kecskeméten. Mára a legnagyobb magyar tulajdonban lévő autókereskedő hálózattá nőtte ki magát. Az eseményen a teljesség igénye nélkül ötleteket lehet majd elcsenni Tóth Tamás mesterségesintelligencia specialistától, és Kollár Lászlótól, a bikali Puchner Birtok megálmodójától is. Ők ugyanis már ott tartanak, ahová a legtöbb magyar cégvezető meg akar érkezni.
LM
