Kép forrása: tes.hu
A Római fürdőbe tett kirándulás után vagy előtt, összecsatolva is ajánlanám Tés meglátogatását, hiszen olyan közel van Bakonynánához. A Bakonyban a tenger szintje felett 461 méter magasan lévő fennsíkra települt.
Első okleveles említése 1276-ból való. Őseink is szívesen éltek itt, erre utalnak a kőkori-bronzkori és a római kori leletek. A XV. században palotai várbirtok volt. A török hódoltság alatt, az 1590-es években azonban elnéptelenedett. A XVIII. században újraépült, lakosai a székesfehérvári prépostság örökös jobbágyai voltak. Az 1790-es években német telepesek is érkeztek Tésre. Hajdani őseink, hamar meglátták az állandó szélben rejlő lehetőséget, az Alpok mentén kelet felé áramló szeleket a Duna völgye engedi be a Kisalföldre, melyet csak alacsony dombság választ el a területtől. Délről sík terület határolja a Tési-fennsíkot, így a szél viszonylag akadálytalanul söpörhet át a karsztplatón. Ezek a szelek a földtörténet korábbi korszakaiban a jégcsiszolta északabbi tájakról jelentős mennyiségű löszt szállítottak ide, melyet szét is teregettek.
A löszös talaj kiváló adottságokat teremt a mezőgazdaságnak, ezért Tés körül a bükkösöket nagy szántóföldek váltják fel. Ebben az időben (XX. század eleje) épült meg a négy szélmalom, melyből kettő áll a mai napig is és egy látogatható. A bejárat a malmokhoz a Táncsics Mihály u. 20. szám alatti ház portáján keresztül visz. A közelebbi a Helt –féle malomhoz érdemes a gigantikus méretű kulcsot is elkérni, kicsit körbe sétálni, belülről megnézni a malomköveket, a hatalmas fogaskerekeket, és még a felső szinten ki is kukkanthatunk egy kis ablakon.
A Helt- és az Ozi-malom kúpalakú zsindelytetőzetre körsínen forgatható, így a hat vitorlát szélirányba lehetett állítani, fénykorában napi négy mázsa gabonát is megőröltek a segítségével. A másik szélmalmot csak tisztes távolságból láthatjuk a hullámzó gabonamezők közt (Ozi-féle malom). A bejárat mellet az udvarban egy népi kovácsműhelyt rendeztek be, a kisipar az 1920-30-as években virágzott, falakon a mesterségekhez szükséges szerszámok a valaha itt élt bognárok, kovácsok, patkolókovácsok emlékét őrzik. Ifj. Cseszneki Ferenc uradalmi kovácsmester apai öröksége a műhely, melynek gondozása szívügye éppen ezért előzetesen megbeszélt időpontra szívesen kalauzolja az ide látogatókat.
Szívből kívánom, hogy a tiszta levegőtől felfrissülve az élmények, a természeti szépségek hatására kitisztult fejjel érjenek le Tésről.
#utazásitipp #tés #rómaifürdő
