Kép forrása: bmtb.hu
Jásd valamivel több, mint ezer hektáros területen fekszik, lakosainak száma meghaladja a 700-at. A település és annak környéke már Kr. e. 2800-2500 táján is lakott volt. Országosan ismert búcsújáróhely a Jásdi Szentkút a túrózók egyik legkedveltebb helyszíne közelében lévő Gaja-patak szurdokvölgye a „Római fürdő”.A kirándulást érdemes összekötni, olyan közel találhatóak egymáshoz a látnivalók.
A Gaja-völgyéről már több cikkemben is beszámoltam részletesen, a Szentkút ellenben nem természet adta látványosság, sokkal inkább misztikus hely, melyhez legenda kötődik, és emberi hit. A keresztény szentkút 600 évnél is régebbi, egyik legősibb búcsújáróhely hazánkban. Erdőszéli, árnyas barátságos környezetben fellelhető kis kápolna, szabadtéri oltár és kálvária található itt. Már a kora vaskortól áldozóhelyként szolgált a szomszédos földvár, ahol a kutak mellett őseink, a pogány magyarok is áldozatokkal esdették ki istenük irgalmát. A gyógyító hatásúnak hitt kút vize miatt aztán a keresztény közösség is felfedezte magának a helyszínt és keresik fel ma is évente több ezren, jeles egyházi ünnepeken, búcsút is tartanak.
A kápolna 1164-ben alapított Szent György bencés apátság szerzeteseinek gondnoksága alá tartozott 1543-ig, a törökök terjeszkedéséig. A törökök lerombolták az apátságot és a zarándokhelyet is. A török idők után mindössze egy fa kápolna állt itt. Az eredeti fakápolna pontos korát nem ismerjük, a helyébe épült kápolnát gróf Zichy István építtette 1837-ben, mai barokk-rokokó stílusban. A Zichy- család címere az épületen most is fenn díszeleg a freskókat Károly Gyula festőművész készítette. A terméskő alapú Szentkutat 1934. szeptember 12-én áldották meg (Faller Jenő bányamérnök tervezte). A Szentkúthoz egy legenda is kapcsolódik: Jásdi Péter remete a dombon imádkozott, de az aszályos időszak kiszárította a patakot, melyből inni szeretett volna.
Egy éjjel Szűz Mária (karjában a kis Jézussal) megjelent álmában, és megmondta neki, hol kell ásnia, hogy vízre leljen. Péter remete ásni kezdett, de fáradozásait egész héten nem koronázta siker. Szombaton elfáradván imádkozni kezdett, a rózsafüzér Mária-érméje azonban beleesett a kiásott gödörbe, ahol víz fakadt, és az érme fényleni kezdett. A remete szólt a tésieknek, elmesélte a csodát, és megmutatta az utat a kúthoz a kíváncsi embereknek. Köztük volt egy sánta is, akinek a víztől meggyógyult a lába. A történet itt lebeg máig felettük, sajnos a forrást beépítették egy vízműbe. A szembemiséző oltár mögött álló hat méter magas, tizenkét csillagos koronás Mária-szobrot Braun János faragta ki bolgár mészkőből. Az alkotás 1972-ben készült, valószínűleg ekkor került felállításra is. A környezete rendezett, előtte vázában friss virágok találhatók mindig.
Mit is kell itt keresni? Talán a megláthatatlant, ami ott lengi körül a szent helyet. Egy olyan hatalmas szeretet erő, amit nyílt szívvel megérezni, mely átjárja az oda érkezőt.
#jásd #utazásitipp
