Kép forrása: bonod.hu
Sopron története hosszú időre nyúlik vissza. Ma az ország nyugati határán fekszik, ahol nemcsak az ingázók találják meg a tökéletes munkát, hanem a bortermelés résztvevői is, hála a város mikroklímájának.
A talált leletek szerint Sopront más az őskorban is lakták. Egykor két fontos útvonal keresztezésében született, amit a római korban használtak, bár akkor a Scarbantia nevet viselte. A népvándorlás korában azonban elkoptak az emberek, és csak a romváros maradt utánuk, ami a honfoglalás után is várta az új lakókat. A változás azonban csak a kilencedik századtól következett be, amikor a római városfalat kiegészítették, majd felépítették a várat. Ekkor kapta a Suprun nevet.
Innentől kezdve megindult az élet, 1100 környékén már fontos várként emlegették. Minél több település alakult meg körülötte, annál nagyobb várossá fejlődött, aminek a jogi dokumentumai is megmaradtak. Valójában a cseh-magyar háború idején kapta meg a városi címet, majd Sopron IV. László előtt is megnyitotta a kapuit.
Háborúk és tűzvészek
Sopron megállás nélkül növekedett, amit nem gátoltak a háborúk. Az 1500-as években a törökök teljesen feldúlták, azonban nem került a török hódoltság alá. Az emberek éppen ide menekültek a megszállt területekről, úgyhogy egyfajta szabad központtá vált, ami befogadta az európai kultúrát. Ezután a reformáció terjedésének is a központja lett, országgyűléseket tartottak, tudós társaságot alapítottak, és még Bocskai hadai után is talpra álltak.
1676-ban hatalmas tűzvész pusztított, így a város szinte teljesen leégett. A régi épületek helyett ekkor jelent meg a barokk stílus, ami a mai belvárosban is megtekinthető. Ez a változás külsőleg és belsőleg is befolyásolta Sopront, ami az életmódban és a kultúrában is meglátszott. Gróf Széchenyi István itt építette meg a Dunántúl első vasútját, bár az osztrák hadakkal is meg kellett küzdeniük.
Sopron az utóbbi 100 évben
A trianoni békeszerződés után Sopron Magyarországhoz került, amit a mai napig a Hűség napján ünnepelnek meg. Az új határok azonban lényeges földterületet vettek el tőle, így a megye is kisebbé vált, miközben a helyzetet a két háború közötti korszak sem könnyítette. A második világháborúban a város és a polgárok is rengeteget szenvedtek, ahol sok légitámadás érte, majd a német lakosait is kiköltöztették. Ezután elkerülték a fejlesztések, majd elvesztette megyeszékhelyi rangját, bár 1991-ben megyei jogú városi rangot kapott. Azóta Sopron úgy él, mint régen, kiveszi a részét a kulturális életből is, miközben egyre fontosabb településsé válik.
#utazásitipp #kirándulás
(LM)
