Kép forrása: wikipedia.org
Oroszlány nevét a Csák család címerállatáról, az oroszlánról kapta, az egykori várát is két kőoroszlán őrizte. A település története egész a római korig eredeztethető, hisz a régészeti leletek szerint a környéken már a római korban is település volt.
Oroszlányban az avar korból találták meg a legkorábbi leleteket, pajzsdudorokat, lándzsahegyeket, vaskéseket, ékszereket, kerámiákat és favödröket. 1383-ből származnak az első írásos emlékek ekkor még Oroszlánkő néven tűnik fel a teleülés, a 15. században már a Csák nemzetség birtokaként említik egy oklevélben. A török hódoltság idején már nem szerepelt a lakott helyek között.
Betelepítések, háborúk
Egész a 17. századig teljesen lakatlan volt a vár és a vidéke ekkor Pusztaoroszlánkőként emlegették. A török kiűzését követően a terület birtokosai, az Eszterházyak szlovákokat telepítettek a vidékre, ekkor még a vár romjai láthatóak voltak, de ezt szét is hordták, hisz ezekből a kövekből építettek maguknak házakat a betelepülők.
A Rákóczi-szabadságharc után mindössze húsz jobbágycsalád élt a területen, az 1820-as években már közel hatszázan éltek a településen. Az 1848-49-es események után sokan vándoroltak el a vidékről, majd következtek a világháborúk, melyek szintén nem könnyítették meg a település életét. A szocializmus időszakában az iparra helyeződött a hangsúly, a település városi rangot kapott és fő szénbányászati várossá vált. Azonban ez sem tartott örökké, mára már minden bánya bezárt.
A múlt értékes nyomai
A múlt nem múlt el nyomtalanul, számos emlék őrzi az évszázadok történéseit Oroszlányban és környékén. Így a nem messze található egyedülálló Majki Kamalduli kolostor. A rendet még 1733-ban alapította Eszterházy József, 1200 hold pusztát, tavakat és malmokat adományozva a rendnek. Egy épületegyüttest is kaptak a némasági fogadalmat tett szerzetesek, már ez egy Európa-szerte ritkaságnak számító, barokk műemlékegyüttes. Tizenhét cellaház, templomtorony és kolostor várja a látogatókat. A rend érdekessége, hogy a bencés szellemben éltek, azzal a különbséggel, hogy a naponta kötelezően előírt imákat ugyan hangosan mondták el, de ezen kívül évente csak két alkalommal, engedéllyel lehetett beszélniük. Önfenntartó rendként működtek, földművelésből és jótékonysági adományokból fenntartva magukat.
Ugyancsak sok látogatót vonz a Víztorony, ami formáját tekintve egyedülálló az országban, aztán itt van a Városkapu is, mint Oroszlány egyik szimbóluma, a bányászati gyűjtemény is sok érdekességet kínál, mint ahogy a Topolya-kút vagy a szlovák tájház.
(LM)
