Kép forrása: nemzetibormaraton.hu
Mór városa Fejér megye harmadik legnépesebb települése, Székesfehérvár és Dunaújváros után. A város a Móri borvidék központja. Története szorosan összefügg a térség földrajzával a Bakony és a Vértes közti Móri-árok kialakulásával. Ez a kisváros vonzó a belföldi turisták számára, szépségével, kedvességével és méretével, kulturális és gasztronómiai kincseivel sok turista ellátogat a városba és a térségbe.
A település nevének eredete is a történelem homályába vész, a történészek valószínűsítik, hogy a Móri nevezetű család alapította a várost, és innen kapta a nevét. Mór és Csókakő a feltételezések szerint a már a honfoglalás időszakában lakott volt, erről árulkodnak azok az eszközök, tárgyak, melyeket itt találtak a régészek. A Móri-árok mindig is közlekedési útvonalnak számított, itt keltek át a rómaiak, kelták és a Kelet-Európa felől érkező különböző törzsek is. Az államalapításkor már lakott volt a leletek szerint, a veszprémi püspökség 1246-os jegyzőkönyve szerint a város régi templomát I. Szent István király építette. A település mindig is magyarlakta volt, egész a török kiűzéséig, 1698-ban ugyanis a német Hochburg-család megkezdte a németek betelepítését.
Németek betelepülése
A várost az osztrák császár hatvanezer rajnai forintért adta el Hochburg János udvari tanácsosnak, az ő halála után a fia kezdte meg a németek betelepítését, a kapucinus rend meghonosítását. A 17. század végén meg is kezdődött a kapucinus templom és zárda felépítése, ezt 1701-ben szentelte fel a veszprémi püspök.
Mór híres a szőlőjéről, boráról is. A 18. század elején érkező betelepülők hozták magukkal szőlpiket, ők honosították meg a Vértes oldalában a szőlőtermelést. Mária Terézia 1758-ban mezővárossá nyilvánította és engedélyezte, hogy évente négy vásárt tarthassanak. A betelepülések tovább folytatódtak, elsősorban Bajorországból. A város lakosságának a 19. század közepén a háromnegyede német volt, és csak negyede magyar. A móri csata 1848 végén fontos eseménye volt a szabadságharcnak, a vesztes csatában 32 katona esett el. A vesztes harcok után a város a belső ügyeivel volt elfoglalva.
A móri borvidéken
A borvidék mai képe a 19. század második felében alakult ki. Érdekesség, hogy 1902-ig a város neve Moór volt, ezután írták csak Mórnak. A világháborúk is megtépázták a város életét, mint ahogy az egész országét. A nagy gazdasági világválság is mély nyomokat hagyott benne, s mikor már kezdett volna megerősödni, jött a második világháború.
Mór neve sokak számára kedvesen cseng, ha pedig megnézzük, hogy milyen élményeket is kínl a település, biztosan sokan kedvet kapnak, hogy ellátogassanak ide.
(LM)
