Kép forrása: Dinnyési Várpark
Régészeti dokumentációk és kutatások alapján építette meg a székesfehérvári Koronázó Bazilika, valamint az elfeledett, Árpád-kori dinnyési templom kicsinyített másolatát Alekszi Zoltán, a Dinnyési Várpark házigazdája. Az épületeket kedden Spányi Antal megyés püspök áldotta meg, a rekonstrukciós kísérletekkel már a látogatók is találkozhatnak a helyszínen.
Tovább bővült a több Guinness-rekordot is tartó Dinnyési Várpark világon egyedülálló kínálata. Alekszi Zoltán, a létesítmény alapítója, alkotója hónapokon át dolgozott két olyan épületen, amiket sajnos már nem láthat a mai ember. Az egyik szóban forgó makett a székesfehérvári Koronázó Bazilikát formálja meg, a másik pedig az Árpád-kori dinnyési templomot. Mindkét újdonságot kedden leplezték le.
Alekszi Zoltán elmondta, miután elkészítette a kor legjelentősebb világi épületének makettjét, nevezetesen Szent István király fehérvári várát, szerette volna megépíteni a párját vallási tekintetben is.
"A Koronázó Bazilikában voltak a koronázási szertartások, egészen a török megszállásig 38 magyar uralkodót koronáztak meg itt. Emellett 15 uralkodót temettek ide, például Szent István királyt és Szent Imre herceget is. Itt őrizték a koronázási ékszereket az Árpád-korban, a királyi ereklyekincseket és itt volt található a király trónja. 1601-ben robbanás történt és az épület pusztulásnak indult. Maradványait nemzeti emlékhely őrzi" - magyarázta Alekszi.
Hozzátette, a 11. századi épület háromhajós bazilika volt (65 m hosszú, 37,5 m széles, ebből a főhajó 16,5 m). A templom építőanyagául felhasználták a Tác határában még álló római maradványokat, sírköveket is. Félköríves szentélyét két, négyzetes alaprajzú torony fogta közre. A főszentély kupoláját mozaik díszítette és az oltár környezetét az előkerült két lépcsőfok alapján megemelték. Az építészetileg vagy liturgikus okokból kiemelt részeken mészkőtáblákat használtak a padló burkolására, a többi területen pedig terrazzót, sorolta.
A másik alkotásra áttérve elmondta, a dinnyési elfeledett templomot két éve talajradarral határozták meg a szakemberek. Ekkor kiderült, hogy szintén az Árpád-korban épült. A templomra vonatkozóan a legkorábbi forrás 1484-ből származik, amelyben a veszprémi vikarius Dynnyesmed plébánosát említi. Dinnyés ebben az időben valószínűleg 10 falunak volt a vallási központja és ezért épült ide a templom. Mivel dinnyési lakos, a Várpark házigazdája úgy érezte, meg kell építenie.
Áldást osztott a makettekre a megyés püspök
Alekszi Zoltán 2023. szeptemberében párhuzasoman látott hozzá a munkához. Mindkét templomnál vasbeton alapra épült a kőfalazat, az pedig a park specialitása, hogy anyaghűen építi az épületeket. A rekonstrukciós kísérletne számító épületeket végül 2023. novemberében fejezte be.
Az átadót március 12-én kedden délelőtt tartották a Dinnyési Várparkban, az esemény különlegessége volt, hogy Spányi Antal megyés püspök áldotta meg az épületeket. Alekszi óriási megtiszteltetésnek nevezte, hogy a püspök atya fontosnak tartotta, hogy személyesen látogasson el a parkba és osszon áldást.
A 20 ezer négyzetméteren elterülő Dinnyési Várpark fő célkitűzése, hogy megelevenítse, és megmentse a régi kor emlékeit, amelyek mára már romosak, vagy elfeledettek, így Alekszi Zoltán egy igazi „vármentő parkot” álmodott meg. A világon egyedülállónak számít, ahogy életre kelnek a magyar történelmi építmények makettek formájában, a kisebbektől egészen a két és fél méteres magasságig.
A várak ráadásul anyaghűen lettek elkészítve, tehát a kővárak kőből, a téglavárak téglából, míg a favárak fából. A várak érdekessége még, hogy úgy vannak elhelyezve, hogy a topográfiai viszonyokkal is hozzávetőlegesen megegyezzenek. Az Árpád-kori falu 1:1 méretben készült, a szintén nagy népszerűségnek örvendő Szentek Fala pedig 300 méter hosszú és összesen 614 szobra látható rajta.
LM
