Kép forrása: gyor.hu
Győr – régi, közismert nevén Arrabona – egy megyei jogú város Magyarországon, többek között a Nyugat-Dunántúl régió, Győr-Moson-Sopron vármegye, továbbá 1009-től a győri egyházmegye központja. Mivel a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca torkolatánál fekszik, a „folyók városának” is nevezik. Lakossága 132 000 fő, maga a város az egyik legélhetőbb, legszebb magyar városok közé tartozik. Tekintsük át Győr látványosságait – a teljesség igénye nélkül, hiszen rengeteg, érdekes, meghökkentő és fantasztikus helyet, helyszínt rejt a város, egy cikkben lehetetlen mindet bemutatni.
Szent László hermája
Alig akad az országban, aki ne tudná, hogy a győri székesegyházban található Szent László hermája. A herma egy mellszobor formájú ereklyetartó – a székesegyházban található herma Szent László koponyájának egy részét tartalmazza. Szent Lászlót Nagyváradon temették el, és miután sírját a 17. században feldúlták, a hermáját a székesegyház őrzi 1619 óta. A székesegyház román stílusban épült a XI. században, azonban az eredeti épületből már nem sokat láthatunk az évszázadok alatt gyakorta pusztító tűzvészek valamint a tatárjárás miatt. Ha Győrbe látogatunk, semmiképp se hagyjuk ki ezt a szakrális helyet!
A Frigyláda-szobor
Győr főterén áll a Frigyláda-szobor, amelyhez különös legenda kötődik. A XVIII. században a püspök egy bigámiával és házasságtöréssel vádolt katonát rejtegetett a jezsuitáknál. Emiatt a katonaság vesztegzár alá vonta a jezsuiták épületét, így azok sem ételhez, sem italhoz nem jutattak. A püspök a körmenet alatt tervezte kicsempészni a katonát, azonban az őrség felismerte a ministránsruhába öltöztetett katonát és dulakodás tört ki a tömegben, aminek következményeként kiverték a püspök kezéből a Monstranciát, amiben az Oltáriszentséget vitték, az pedig darabokra tört. Hatalmas botárny kerekedett. A – szó szoros értelemben vett – szentségtörés hírére VI. Károly (III. Károly magyar király) azonnal elrendelte, hogy emeljenek egy Frigyláda-szobrot, a szoborállítás költségeit pedig a győri zsoldos katonák ellátmányából fedezzék.
Jedlik-csobogó
A Gutenberg-tér egyik legújabb eleme a Jedlik-csobogó, amelyet 2012-ben adtak át. A csobogó türkiz színű szódásüveget formáz, és díszítő értéke mellett funkcionális is: ivókútként is szolgál. A város Jedlik Ányos előtt tiszteleg a szoborral, ugyanakkor a város fiatalos, újító szellemiségének is emléket állít.
Radó-sziget
Ha a belvárosi séta után vágyunk a természet közelségére, mindenképpen látogassunk el a Radó-szigetre, amely a győriek közkedvelt találkozóhelye. A szigetet a Rába-kettőshíd szabja ketté és köti össze a Belvárossal és Újváros városrésszel. A sziget nem egy természeti képződmény, a Győr ostroma korabeli metszeteken még nem szerepel. A 17. században épültek égetett téglából az elővédbástyák – ezeknek az íve jól kivehető a sziget nyugati és déli oldalán. Miután a város tanácsa 1836-ban megvásárolta, hogy azt ,,a város csinosításáért és édesgetéséért a közgyönyörködtetés helyévé tegye”, Sétatérként kezdték emlegetni. Mai nevét a Rábaszabályozási Társaság volt igazgatójáról, Radó Kálmánról kapta.
Győrben mindenki megtalálhatja az érdeklődési körének, habitusának, igényeinek megfelelő szórakozást és látnivalókat! Semmiképp se hagyjuk ki a fantasztikus „folyók városát”, ha magyarországi városlátogatást tervezünk!
#győr #utazásitipp
