Kép forrása: dunaipoly.hu
A csókakői vár a Vértes egyetlen, viszonylag ép állapotban maradt középkori erődítménye. Alatta húzódik a Vár-völgy, ami szerintem Magyarország egyik legszebb túraútvonala. Nem a vár felé indulunk, az egy külön fejezetet fog betakarni, épp ezért most a Vértes egy nehezebben megközelíthető barlangját kínálom felfedezésre, a Kő-lyuk barlangot.
A Vértest járva épp úgy találhatunk meredek letöréseket, impozáns sziklafalakat, sasbérceket, keskeny szurdokvölgyeket, mint végtelennek tűnő fennsíkokat. A változatos domborzati és klimatikus viszonyoknak köszönhetően rendkívül gazdag élővilág figyelhető meg: a hazai flóra mintegy 50%-a, kb. 1200 faj lelhető fel a hegységben, melynek alapterülete csupán 400 négyzetkilométer! A változatos természeti adottságok mellé pedig számos ember alkotta látnivaló is társul, az egykori kőbánya területén: Trianon emlékmű, Horthy Miklós mellszobra magasodik felénk. Tulajdonképpen nem is hegység, elvégre legmagasabb pontja nem éri el az 500 métert, ám a délnyugati peremének éles letörése nem ezt a látszatot kelti, ahogy közeledtem Csókakőhöz, úgy tornyosult előttem egyre jobban a megmászandó hegyvonulat, egyik sziklaszirtjén a turistacsalogató csókakői várral. Alatta található parkoló a kiinduló pont innen az országos kék jelzésen indulva a Vár-völgyben felfelé, hamarosan elérünk egy jobbra (ÉK-i irányban) kiágazó oldalvölgyet, mellyel szemben a várba felvezető, piros vár jelzéssel jelölt lépcsősor vezet.
A jobb oldali mellékvölgyön indultunk felfelé, majd kb. 100 méter után egy bal kézre eső kis ösvényen kiálló gyökerekben kapaszkodhatunk fel a barlang bejáratához. A Kő-lyuk barlang kb. 3 méter magas, háromszög alakú bejárata egy kis termecskébe vezet, ahova csak lehajolva tudunk beljebb merészkedni. Még beljebb jutni már csak guggolva vagy négykézláb lett volna mód. Több pontján érdekes kiválásokat találunk. A mennyezeten apró, kicsi borsókövekre, cseppkőlefolyásokra, arasznyi cseppkőoszlopokra és apró mész gömböcskékre is lelhetünk. Egykor forrásszáj lehetett, amelyet a földkéreg mozgásai során létrejött repedések mentén beszivárgó csapadékvíz tágított ki. A barlangban a tábla szerint denevérek is élnek, ezért mélyebbre nem másztunk, nem szerettük volna zavarni őket.
Ha meguntuk a barlangászkodást, utána a bejárat feletti sziklához még érdemes felmászni, és egy másik szemszögből megcsodálni a várat, és a szépséges panorámát! Következő utunk a vár lesz!
