Kép forrása: pixabay.com
Baku, Azerbajdzsán fővárosa és legnagyobb városa, gazdag történelemmel és kulturális örökséggel büszkélkedhet. A Kaszpi-tenger partján elhelyezkedő Baku egyike a világ legrégebbi városainak, amely több évezredes múltjára tekinthet vissza.
Korai történelem
Baku környékének története az őskorig nyúlik vissza. A térségben régészeti leletek bizonyítják, hogy az emberi jelenlét már az i. e. 2. évezredben is jelentős volt. A város maga valószínűleg a Kr. u. 1. évezredben alakult ki, bár a pontos alapítási dátum nem ismert.
A Kaszpi-tenger partján elhelyezkedve Baku már a korai időkben is fontos kereskedelmi központ volt. A természeti erőforrások, például a só és az olaj, vonzóvá tették a területet a kereskedők és hódítók számára.
Középkor
A középkorban Baku a Perzsa Birodalom része volt, és az iszlám terjedésével a város is az új vallási és kulturális hatások alá került. A 9–10. században a Saffáridák és a Számánidák uralkodtak a térségben, majd a város a Shirvanshah-dinasztia része lett, amely különösen fontos szerepet játszott Baku fejlődésében.
A Shirvanshahok uralma alatt Baku jelentős erődített várossá vált, amelyet a híres óváros, az Icherisheher, ma is tanúsít. Az óváros olyan ikonikus helyszíneket tartalmaz, mint a Maiden Tower (Szűz-torony) és a Shirvanshah-palota, amelyek az UNESCO világörökségi listáján szerepelnek.
Az olajkorszak kezdete
Baku a 19. század második felében robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, amikor a világ első nagy olajkitermelési központjává vált. Az 1840-es években megkezdődtek az első ipari olajkutatások, és az 1870-es években a Bakui olajmezők a világ olajtermelésének egyharmadát adták.
Ez a korszak vonzotta a világ különböző részeiről érkező befektetőket, például a Nobel testvéreket és a Rothschild családot, akik hatalmas vagyonra tettek szert az olajüzletből. A város gyors urbanizáción ment keresztül, és számos európai stílusú épület és infrastruktúra épült.
20. század: Háborúk és függetlenség
A 20. század során Baku fontos szerepet játszott a világháborúk és a Szovjetunió történetében. Az első világháború alatt és az azt követő években a városban politikai és katonai konfliktusok zajlottak az olajforrások feletti ellenőrzés miatt.
1920-ban Azerbajdzsán szovjet köztársasággá vált, és Baku a Szovjetunió egyik ipari központja lett. A második világháború alatt a Bakui olaj létfontosságú volt a szovjet hadsereg számára, mivel a németek egyik fő célpontja a város olajmezőinek megszerzése volt.
A Szovjetunió összeomlását követően, 1991-ben Azerbajdzsán függetlenné vált, és Baku lett a független állam fővárosa.
Modern kor
A 21. században Baku hatalmas átalakuláson ment keresztül. A város modern építészeti remekművekkel, például a Heydar Aliyev Centerrel és a Láng-tornyokkal (Flame Towers) bővült, amelyek a város modern arculatát tükrözik. Az olaj- és gázipar továbbra is a gazdaság fő hajtóereje, de Baku turisztikai és kulturális központként is egyre fontosabbá válik.
A város évente számos nemzetközi eseménynek ad otthont, például az Eurovíziós Dalfesztiválnak (2012) és a Forma–1 Azerbajdzsáni Nagydíjnak, ami még jobban megerősítette a nemzetközi hírnevét.
Kulturális örökség
Baku gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, amely ötvözi a keleti és nyugati hatásokat. Az óváros szűk sikátorai és történelmi épületei mellett a modern városrészek dinamikus légköre is különleges hangulatot áraszt.
Baku története jól tükrözi azt a sokszínűséget és dinamizmust, amely az évezredek során formálta a várost. Ez az egyedülálló keverék teszi Bakut a régió egyik legérdekesebb és legfontosabb városává.
LM
