Kép forrása: wikipedia.org
Baja területe már az őskorban lakott volt, az ország déli részén, a Duna mentén fekvő város a történelem során mindig is fontos szerepet töltött be, gazdasági, kulturális és oktatási központként. Bács-Kiskun megye második legnagyobb települése bővelkedik látnivalókban, élményekben és a múlt nyomait is őrzi. Baja neve török eredetű, valószínűleg az első birtokosáról kapta a település a nevét. A legkorábbi ismeri birtokos a Bajai család volt, 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta a területet.
A múlt értékei
A Szentháromság tér, a Városháza, a Türr István Múzeum, a Nagy István Képtár, a Kálvária-kápolna vagy épp a Bajai Zsinagóga mind csodaszép élményeket kínál. Nemcsak az épített környezetet csodálhatjuk meg, ha Baján járunk, a település mellett terül el ugyanis a vadregényes Gemenci erdő, ami a Duna-Dráva Nemzeti Park része, így természetvédelmi oltalom alatt áll. Ez Európa legnagyobb ártéri erdeje gazdag növény- és állatvilággal, mint amilyen a fekete gólya.
A kezdetek
A terület már az őskorban lakott volt, a régészeti feltárások során újkőkorszaki, bronzkori és népvándorláskori leleteket is találtak, a 6. századról avarok lakták a területet. A honfoglalás után vált fontos folyami átkelőhellyé, az első írásos emlék pedig 1323-ból származik. A törökök 1541-ben megszállták ezt a területet is, a török uralom pedig már az 1688-as Habsburg hadjárat előtt megszűnt. A várost és a határát a kincstár foglalta le magának, és 1696. december 24-én szabadalmas kamarai mezővárossá nyilvánították.
A település nemzetiségileg sokszínű, a török hódoltság, a háborúk és a Rákóczi-szabadságharc alatt elhunyt vagy elmenekült népesség helyére bevándorlók érkeztek. Az uradalom 1750-ben gróf Grassalkovich Antal tulajdona lett, az ő nevét őrzi a kastély is, ami ma Városházaként működik. Annak ellenére, hogy a kalocsai érsek építette a kastélyt.
Gazdasági fellendülés
Baja gazdasága a gabonakereskedelemnek köszönhetően gyorsult fel, és természetesen a Duna közelsége volt az alap. A terménnyel megrakott hajók innen indultak a Habsburg Birodalom távoli részei felé. A vízi szállítás miatt az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központja lett, gazdasági és kulturális téren is központtá vált. Már 1828-ban megkezdődött az utcák lekövezése, és 1833-tól kiépítették a közvilágítást is.
Az első világháború után szerb megszállás alá került és az új délszláv állam igényt tartott Bajára, bár Magyarországnak ítélték Trianonban, de a délszláv csapatok egész 1921. augusztus 19-ig nem távoztak, sőt, még egy pár napra a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság néven a szerv bábállam részévé is vált.
LM
