Kép forrása: osku.hu
Számtalanszor utaztam magam is a 8. sz. főúton Veszprém megyében Öskünél, anélkül, hogy megálltam volna akárcsak rövid időre, egy feltehetőleg rómaiak idejéből származó alkotást megnézni.
A látványosság egy duzzasztógát, melynek a kőboltozata mindösszesen 2,3 m nyílású, de a hozzátartozó hatalmas kőfal lenyűgöző. Mai napig eltérő teóriák vannak az eredetéről. Dr Sági Károly említi meg a közutak történetében, a könyv egyik szerzőjeként, hogy a „duzzasztógátat ma XV. századinak tekinti a kutatás". Ezzel a mondatával erősen megkérdőjelezte, a római eredetet. Hungler József értékes, Veszprém helytörténetével foglalkozó könyvében említ egy 1514-ból származó olasz forrást, melyből azt valószínűsíti, hogy a Kikeri-tói gátnál abban az időben vámot kellett fizetni.
Összefoglalva, a kutatás nem mondhatta ki végérvényesen a szót e ma is monumentális alkotás korát illetően, remélem, hogy térképészek, történészek, régészek, mérnökök együtt megvizsgálják a fellelhető forrásokat. Érdemesnek gondolnám a nagyközönséggel is jobban megismertetni ezt az építményt. Cholnoky Jenő több könyvében is egyértelműen római alkotásnak tartja a duzzasztógátat. Egyik művében többek között ezt írja: „A Kikeri-tó duzzasztógátja pompás faragottkő építmény. Ha nem volna más emlékünk a rómaiak idejéből, ez az egy is eleget mond arról, hogy milyen nagyszerű civilizáció, milyen magas műveltség volt akkor Pannóniában. Tehát elképzelhető, hogy lehet római alkotás a gát, mely eredeti formáját csak részben őrzi, a 2,3 m-es boltozat pedig 1837.előtt akár több évszázaddal is készülhetett. 1970-es években voltak kisebb feltárások, melyekből páran szintén meggyőződtek, hogy legalábbis a gát alsó része római eredetű. 1998-ban lettek hivatalos jelentések, amelyben a gát méreteit és azt a tényt rögzítették, hogy valószínűség szerint a XV. században Öskün a várkastélyt is birtokló Újlaki családnak tulajdoníthatjuk a gát építtetését. A második hivatalos jelentés 1999 októberében készült, melyben beszámol egy római kori üvegedény nyaktöredékének előkerüléséről.
Véleményem szerint ez a ritkaság számban fellelhető duzzasztógát, a hozzátartozó hatalmas lenyűgöző kőfallal, még nem kapott kellő figyelmet. Ha régészeti és történelmi szempontból mi magunk nem tudunk előrelépést eredményezni, talán ha népszerűbbé tesszük turisztikailag a felkeresését, ismertségével az érdeklődést is felkeltjük iránta.
LH
