Kép forrása: wikipedia.org
Székesfehérvár legszebb terén, a Városház téren található Pátzay Pál műve, a ma már ikonikusnak számító lovas szobor. A kőlemezekkel burkolt talapzaton kardot tartó meztelen lovas alak az első világháborúban elesett fehérvári huszároknak állít örök emléket.
Az ezred, melyről a szobor kapta a 10-es huszárok elnevezést, már 1741. óta létezett, a 10-es sorszámot 1798-1813-ban vette fel.1918-ban, Mackensen tábornagy, a német hadsereg parancsnoka vezetése alatt, négy megyéből sorozták a legénységet, Tolna, Somogy, Baranya és a legtöbbet Fejér megyéből. Az I. világháború egyik legvéresebb csatájára, a Limanowai ütközet 25-ik évfordulója alkalmából, Mackensen vezértábornagy 1935-ik évi látogatására, illetve 90-ik születésnapjának eseményeit ünnepelték meg, mikor 1939. december 9-én felavatták a szobrot ünnepélyes keretek közt a koronázó városban.
A négyes ünnepségen megjelent a katonai, vallási, nemesi és városi felsőbbségek java. Képviseltette magát az ünnepségen Pest vármegye, amely az ezredet 1741-ben kiállította, valamint Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megye, amelyeknek területéről az ezred sorozott. Az ezred emléknapja az elesett hősökért mondott szentmisével kezdődött, melyet a székesegyházban Folba János tábori főesperes celebrált. Gyászmise után az előkelőségek a városháza előtti térre vonultak. A téren disz század állott zenével. Kivonultak az iskolák növendékei is.
Az előkelőségeket Csitáry G. Emil polgármester, valamint Fejér vármegye vezetői, Jankovich Miklós főispán, Thaisz Andor alispán vezették a részükre fenntartott helyre. A hatalmas szobor, mely Pátzay Pál szobrászművész alkotása, a városháza sarkán a ferences-templom bejáratával egyvonalban áll. Mögötte helyezték el a városháza falában az ember nagyságú márványtáblát mely Mackensen vezértábornagy domborműképét örökíti meg. Az emléktábla szintén Pátzay Pál műve. A Himnusz eléneklése után vitéz Kozma Miklós mondott ünnepi beszédet, mely után Csitáry G. Emil polgármester vette át az emlékművet, majd vitéz Endre László Pest vármegyei alispán állt a szónoki emelvényre, végül a honvédség, a vármegyék és az intézmények küldöttségei megkoszorúzták a szobrot. Sokakban felmerült, egyeseket megbotránkoztatott, a huszár meztelensége, de erre maga a művész adott választ: válaszában kifejtette, a feladata az volt, hogy a magyar hősiességnek és huszárdicsőségnek állítson méltó emléket.
Mint ahogy a szobor alatti szöveg is kifejezi: „A magyar erő és vitézség jelképe vagyok.” Ezt a mondatot kellett ércbe öntenie. „Én a szimbolikus ősmagyar alakját választottam, és ábrázoltam azt a pillanatot, amikor a lovas megtalálja az Isten kardját és gyors ügetésben viszi Attilához. Úgy találom, hogy ez a jelenet egyenesen a magyar lovas dicsőség jelképe.” A második szempontja pedig az volt, mivel a 10-es huszárezredet 1741-ben állították fel, azóta a ruhák annyi változáson mentek keresztül, hogy a feladat veszített volna az általánosságból, ha azt egy kor környezetébe helyezte volna. Bizonyára sokan nem tudták, hogy az első lovas szobor nem Pátzay Pál munkája volt. Kallós Ede szobrászművész által készített emlékszobrát 1925. december 10-én avatták fel Székesfehérváron a vármegyeháza előtti téren. Kozma Miklós nyugalmazott belügyminiszter a 10-es huszárezred tisztikarának megbízásából a dr. Csitáry G. Emilnek, Székesfehérvár polgármesterének 1937. július 7-én kelt levelében arról írt, hogy a tisztikar és a legénység döntött az ezred elesett hőseinek emlékét végleges formában történő megörökítésről. Az ezred a Székesfehérváron álló ezredemléket időtálló, művészi alkotással akarta kicserélni, ezért egy életnagyságon felüli bronz lovas szobor felállításáról határoztak, és Pátzay Pál szobrászművésszel meg is állapodtak annak elkészítéséről. A sétálók fölött emelkedő lovas szobor azóta is lett renoválva.
A talapzatot 1996-ban Kocsis Balázs restaurálta. A székesfehérvári szobrász-restaurátort hívták segítségül akkor is, amikor a szobrot megrongálták. Ilyen eset történt 2013 nyarán és 2019 szeptemberében, mindkét alkalommal a kardból kellett egy darabot visszahegeszteni, majd cizellálni, hogy olyan legyen a felület, mint az eredeti. Utána egy patinázási folyamat következett a zöldes-feketés szín eléréséhez.
A Kisfaludy Társaság Greguss-érmet adományozott Pátzay Pálnak a huszár emlékműért 1941-ben.
#utazásitipp #székesfehérvár
