
Kép forrása: pexels.com
2022, San Francisco – Egy új technológiai forradalom csendben, de határozottan bontakozott ki a világ egyik legismertebb mesterséges intelligencia-laboratóriumában, az OpenAI székhelyén. A történet főszereplője egy virtuális karakter, akit ma már emberek milliói ismernek, kérdeznek és idéznek nap mint nap: ő ChatGPT.
A mesterséges intelligencián alapuló beszélgetőpartner története nem csupán egy technológiai innováció krónikája, hanem egyúttal tükre annak is, hogyan formálhatja át a gépi gondolkodás a hétköznapi életet, az oktatást, a munkavégzést és a kommunikáció jövőjét.
A ChatGPT gyökerei 2018-ig nyúlnak vissza, amikor az OpenAI bemutatta első generációs nyelvi modelljét, a GPT-t (Generative Pre-trained Transformer). A koncepció forradalminak számított: egy mesterséges intelligencia, amely hatalmas mennyiségű szöveg alapján „tanul meg” nyelvet értelmezni és generálni.
Ahogy az évek teltek, a modell egyre fejlettebbé vált. A GPT-2 és GPT-3 már lenyűgöző válaszokat adott, kreatívan írt verseket, összefoglalókat készített, és – ami talán a legérdekesebb – képes volt párbeszédet folytatni. A nagy áttörést azonban 2022 novemberében hozta meg a világnak: megszületett ChatGPT.
Az indulás: robbanásszerű siker
Amikor az OpenAI nyilvánosságra hozta a ChatGPT-t, a reakciók gyorsabbak és intenzívebbek voltak, mint amire bárki számított. Kevesebb mint egy hét alatt több millió felhasználó regisztrált, hogy kipróbálja a „beszélő gépet”. A közösségi médiát elárasztották a vicces, meghökkentő, sőt, néha hátborzongató válaszok.
„Ez több, mint egy chatbot – olyan, mintha egy intelligens segítőtárs lenne, aki mindig rendelkezésre áll” – mondta egy egyetemista New Yorkból.
A ChatGPT képességei hamar túlnőttek a szórakoztatáson. Tanárok kezdték oktatásra használni, programozók hibakeresésre, írók ihletforrásként, sőt még ügyfélszolgálatok is beépítették a rendszereikbe.
A technológia mögött
ChatGPT a GPT-3.5 és később a GPT-4 nevű modellekre épül. Ezek a rendszerek mély neurális hálózatok révén értelmezik a kérdéseket és generálják a válaszokat. Működésük során figyelembe veszik a szövegkörnyezetet, előzményeket, sőt – korlátozottan – a logikát és az érzelmi árnyalatokat is képesek felismerni.
Bár a rendszer nem „ért” úgy, mint egy ember, válaszaiban mégis gyakran tűnik úgy, mintha valódi gondolatmenetet követne. Ez az illúzió a nyelvi modellek egyik legnagyobb trükkje – és kihívása is.
Természetesen nem mindenki örült a gépi intelligencia térnyerésének. Többen aggodalmukat fejezték ki a technológia lehetséges veszélyei miatt: dezinformáció terjesztése, plagizálás, az emberi munkaerő kiváltása. Az OpenAI és más szervezetek igyekeztek válaszolni ezekre a kihívásokra: korlátozásokkal, transzparenciával és felelősségteljes fejlesztéssel.
Ma, amikor a ChatGPT már mobilalkalmazásként, böngészőben és integrált rendszerekben is elérhető, jogosan vetődik fel a kérdés: merre tartunk innen? A válasz egyelőre nyitott, de annyi biztos, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán jelen van az életünkben – formálja is azt.
És ahogy egyre több ember beszélget vele, úgy írjuk együtt a történelem egyik legérdekesebb fejezetét – egy géppel, ami válaszol.
ChatGPT a hétköznapokban – Mesterséges intelligencia egy karnyújtásnyira
„Kérdezz bátran, itt vagyok, hogy segítsek!” – ezzel a mondattal fogad minket egy szoftver, ami nem csak válaszol, de értelmez, kiegészít, sőt, néha még humorizál is. A neve: ChatGPT.
A mesterséges intelligenciával hajtott chatbot mára nemcsak technológiai kuriózum, hanem mindennapi munkaeszköz lett. De hogyan használják az emberek? Mire képes, és mire nem? Riportunkban ennek jártunk utána.
Segít, ha elakadunk – tanulásban, munkában, hétköznapokban
A ChatGPT-t legtöbben tanácsadóként veszik igénybe. Diákok kérnek tőle vázlatot vagy magyarázatot egy nehéz matekpéldára, irodalomtanárok fogalmazásokat nézetnek át vele, és nem ritka, hogy újságírók is inspirációért fordulnak hozzá.
„Olyan, mint egy nagyon olvasott kolléga, akit bármikor megkérdezhetek” – mondja Judit, egy szabadúszó szerkesztő, aki rendszeresen használja cikkötletek generálására és interjúkérdések megfogalmazására.
A program programozási nyelveket is ismer, így a szoftverfejlesztők gyakran használják kódhibák keresésére, szkriptírásra, vagy akár új alkalmazások vázlatainak kidolgozására.
A nyelvi asszisztens új arca
A ChatGPT nem egyszerűen „tud valamit” – hanem beszélget. A kommunikációs képességei a legnagyobb erősségei közé tartoznak. A felhasználó bármilyen stílusban kérdezhet, a válasz mindig alkalmazkodik: lehet szakmai, baráti, vagy épp vicces.
Aki például azt írja: „Írj nekem egy motivációs levelet angolul, mintha egy kreatív író lennék!”, az néhány másodperc múlva kész szöveget kap. Ha javítani szeretné, csak annyit kell írnia: „Tedd hivatalosabbá.” És ChatGPT máris újrafogalmaz.
Határok és felelősség
Persze, nem minden rózsaszín. A rendszer korlátai ismertek: előfordulhatnak pontatlanságok, félreértések, sőt, néha kitalált információkat is közöl (ezt a jelenséget „hallucinációnak” hívják a szakmában).
„Fontos, hogy ne forrásként kezeljük, hanem eszközként” – figyelmeztet egy egyetemi oktató. A ChatGPT nem helyettesíti a kritikus gondolkodást, és nem vállal felelősséget az általa írt tartalom pontosságáért.
A fejlesztő, az OpenAI, több biztonsági réteget is beépített: a rendszer nem ad tanácsot veszélyes tevékenységekhez, és nem támogat gyűlöletbeszédet vagy félrevezető információk terjesztését.
Így használják: három rövid történet
-
Anna, középiskolás: „A házi dolgozatomat nem írja meg helyettem, de segít vázlatot készíteni. Így sokkal gyorsabban haladok.”
-
Bence, pályakezdő marketinges: „Prezentációkat állítok össze vele. Elég, ha beírom a témát, ő pedig dob néhány frappáns bevezetőt vagy címet.”
-
Katalin, nyugdíjas: „Receptötleteket kérek tőle. Olyan is volt, hogy verset íratott a kisunokám szülinapjára.”
A ChatGPT ma már elérhető webes felületen, mobilalkalmazásban, sőt, egyre több más szoftverbe is beépül. Napi szinten válik természetessé, hogy a „digitális segítőnkhöz” fordulunk, akár egy gyors ötlet, akár egy komplex probléma megoldása miatt.
A mesterséges intelligencia nem váltja ki az embert – de kétségtelenül új társává válik a gondolkodásban.
LM





