Kép forrása: pixabay.com
Tudományos válasz született arra, hová kell állítani az irodai klímát nyáron. Az ideális a 27 fok és a tudomány szerint jobb, ha a nők kezelik a klíma távirányítóját. A szakértő elmagyarázza miért.
A legtöbb légkondicionált munkahelyen akut probléma és nem ritkán éles konfliktusok forrása, hogy hány fokra legyen állítva a termosztát. Amit a férfiak komfortosnak éreznek, az a nők többségének jégverem. A belső konfliktusok mellett a klíma rossz beállítása egészségügyi problémákat, kieső munkaidőt is jelenthet.
Válaszol a tudomány
"Az ideális hőfok kiválasztása nem csak a munkavállalók komfortját és egészségét érintő kérdés" - állítja Medgyesi Tamás épületgépész-mérnök, a Polar komfortklimatizálási szakértője. "Egy nagy mintán elvégzett tudományos kísérlet szerint a nők által preferált magasabb hőmérsékleten jobban megy a munka, nő a vállalatok termelékenysége" – árulta el a szakember.
A tanulmány szerint egy foknyi hőmérsékletemelkedés hatására a nők közel két százalékkal jobban oldanak meg matematika feladatokat, míg a férfiaknál a teljesítmény csökkenése nem szignifikáns. "Hasonló trendek jellemzik a verbális feladatokat is, így akár a kreatív ügynökségeknél is érdemes lehet átállítani a termosztátot" – idézte a kutatás eredményét Medgyesi.
A Polar javaslata: 27 fok
Az ötszáz fős kutatást kiértékelve azt is meg lehet állapítani, hogy mi az a hőmérséklettartomány, amelyik ideális. A tesztet 16,2 Celsius és 32,5 fok közötti intervallumon végezték el. A termek átlaghőmérséklete pedig 18 és 31 fok között változott. A két végpontról bátran kijelenthető, hogy alkalmatlan az egészséges és értelmes munkavégzésre.
"A matematikai és a nyelvi teszt görbéje, illetve nemek szerinti megoszlása is eltér, így nincs egy tökéletes célhőmérséklet. Azt azonban kimondhatjuk, hogy 27 fokos irodában mindkét nem tagjai ideálisan teljesítenek" - tanácsolja Medgyesi Tamás komfortklimatizálási szakértő.
Mióta szokás a hideg az irodában?
A probléma gyökere csaknem száz évre nyúlik vissza. 1930-ban az Egyesült Államokban megszabtak több olyan normát, amelyet hosszútávon használtak. Ezek egyike arra vonatkozik, hogy az átlagos munkavállaló, akit a klímarendszernek ki kell szolgálnia, egy negyven éves, hetven kilós öltönyös férfi. Az irodák termosztátjai körüli konfliktusoknak az a forrása, hogy mára jócskán megváltozott a nemek aránya, az átlagos irodai dolgozó már nem férfi, nem hetven kilós és nem visel háromrészes öltönyt. A változás következménye, a nemek háborúja a termosztátnál: a lengébben öltöző és eltérő hőháztartású nők fáznak azon a hőmérsékleten, amit a férfiak már komfortosnak éreznek.
A japán irodákban a 28 fok a „Cool”!
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy megtakarítást is el lehet érni azzal, ha a férfiak által megszokottnál melegebb beállításon üzemel a klíma. Erre Japánban 2005-ben egy hőhullám alatt még környezetvédelmi minisztériumi kampány is épült. Yuriko Koike miniszter maga hirdette meg a Cool Biz kampányt, ami a dresszkód lazítását és a termosztát 28 fokra állítását javasolta a cégeknek. Az időlegesnek szánt kampányt a 2011-es földrengés után visszahozták az elektromos rendszer sérülései miatt. Mára pedig egy májustól októberig tartó, az üzleti év részének számító gyakorlattá vált - mondta Medgyesi Tamás, a Polar szakértője.
A Cool Biz öltözködési része a légáteresztő, könnyebb anyagokból készült nadrágokat, a zakó elhagyását és a stylistok által hagyományosan nem létezőnek tekintett rövid ujjú ingeket hozta be a köztudatba. A miniszter odáig ment a „coolságban”, hogy gyakran adott interjút zakó és nyakkendő nélkül.
A Cool Biz nagy sikernek számított Japánban, a cégek harmada állította át a klímarendszerét melegebb hőmérsékletre. A minisztérium becslése szerint egymillió háztartás egyhónapos széndioxid kibocsátását spórolta meg ezzel az ország.
Források:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6530830/pdf/pone.0216362.pdf
