Kép forrása: mohacsibusojaras.hu
A mohácsi busójárás története egész a török időkig nyúlik vissza. A busójárás 2009 óta szerepel az UNESCO szellemi örökség listáján, 2012 óta pedig hungarikumnak számít. A busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte ideje határozza meg, 2022-ben február 24. és március 1. között zajlott a busójárás. De hogy mi is ennek a különleges, maskarás felvonulásnak a története?
A legenda szerint a törököt űzték el a busók, a törökök ellen a Mohács-szigeti mocsaras vidékre menekült őslakosok, a sokácok ijesztő álarcokba öltöztek, zajos eszközöket ragadtak magukhoz, éjjel átkeltek a Dunán és kizavarták a törököket Mohácsról. Ennek a hagyománynak, bármilyen szép legenda is, nincs történelmi alapja. Mohács ugyanis 1687-ben szabadult fel a török hatalom alól, a sokácok pedig tíz évvel később kezdtek el ide települni. A mohácsi busójárás eredete valószínűbb tehát, hogy balkáni, a sokácok magukkal hozták, mikor a vidékre érkeztek. Itt aztán tovább formálódott, változott és a 18. század végén már népszokásként említik.
A busók hagyományos ruházata
A busók ruházata nem sokat változott az eltelt évszázadokban. Egy szőrével kifordított bundát viselnek, szalmával kitömött gatyát, amire színes harisnyát húznak, a lábukon pedig bocskor van. Kezükben kereplő, buzogány, derekukon kolomp. A busók fűzfából faragott, a hagyomány szerint állatvérrel festett birkabőr csuklyát viselnek.
A hagyomány szerint a busókat jankelék kísérik, ők tartják távol tőlük az utca népét, elsősorban a gyerekeket, zsákokkal püfölve a csúfolódókat. Aztán itt vannak a lefátyolozott arcú nők és a lakodalmas ruhába öltözött férfiak és a karneváli jelmezekbe öltözött maskarák.
Hagyomány és megújulás
Régen a busójárás célja az volt, hogy a csoportok házról házra járva kifejezzék jókívánságaikat, és hogy ételt-italt kapjanak. Ma már az idegenforgalom jegyében zajlik ez a különleges program. Látványos és turistacsalogató. Azonban ez nem jelenti azt, hogy elvesztette volna a hagyományos elemeket. A busójárás ma is úgy zajlik, hogy csónakokkal kelnek át a Dunán, bevonulnak a főtérre ahol elkezdődik a farsangolás. Utána utcáról utcára járva hangoskodnak, ünnepelnek, végül pedig Mohács főterére összegyűlve egy hatalmas máglya körül táncolnak, ünnepelnek, és elégetik a telet jelképező koporsót.
A busójárás az elmúlt években, évtizedekben mit sem veszített népszerűségéből, Mohács élete felpezsdül ebben az időszakban, turisták ezrei látogatnak el a különleges eseményre, nem csak hazánkból, hanem külföldről is.
(LM)
