Kép forrása: pixabay.com
Az energiaárak globális emelkedése hosszú távon mindenkit érinteni fog. Bár a magyar lakosság a rezsicsökkentett hatósági árak révén egyelőre közvetlenül nem érzi a drágulást, mégis egyre többen gondolkodnak el azon, hogyan lehetne növelni otthonuk energetikai függetlenségét.
Évtizedek óta nem volt annyira forró téma az energiaellátás biztonsága és fenntarthatósága, mint az elmúlt hónapokban. Emellett ráadásul a világpiaci áremelkedésekről érkező hírek is borzolják a kedélyeket – annak ellenére is, hogy hazánkban egyelőre csak a vállalkozások érzik közvetlenül a drágulást. A két tényező hatására egyértelműen megnőtt az érdeklődés az otthoni energiatermelő eszközök, főleg a napelemek és a hőszivattyúk iránt.
„A növekvő árakra a cégek a fogyasztás csak rövid távon fenntartható csökkentése mellett kétféle megoldással reagálnak. Egyrészről az elektromos berendezések modernizálásával, alacsonyabb fogyasztásúakra cserélésével, másrészt saját energiatermelő kapacitás kiépítésével, jellemzően napelemek telepítésével. Közös jellemzőjük, hogy a megtérülési idő most sokkal rövidebb, mint fél-egy évvel ezelőtt volt” – mutatott rá egy piaci jelenségre Kujáni Péter.
A lakosság eközben a hírekből kiolvasott, növekvő ellátásbiztonsági kockázatokra igyekszik válaszolni. Az elmúlt hónapokban érezhetően megemelkedett a napelemek iránti kereslet – ilyesmi eddig jellemzően új pályázati és támogatási lehetőségek megjelenésekor szokott történni. Megváltoztak a motivációk is: korábban főleg a villanyszámla lenullázása céljából és környezetvédelmi-fenntarthatósági indíttatásból telepíttettek napelemeket a tulajdonosok, az elmúlt hónapokban viszont egyre nagyobb teret nyer az energetikai függetlenség. „Tapasztaljuk, hogy növekszik az ellátásbiztonság miatt aggódóknak a száma és ez tükröződik az értékesített napelemes rendszerek típuseloszlásában is. Mérhetően nőtt a hibrid inverterek forgalma” – mondta el a szakértő.
A hibrid technológia lényege, hogy a napelemek az aktuális termelési feleslegüket nem az elektromos hálózatba táplálják be, hanem saját akkumulátorokban tárolják, ahonnan később felhasználható. Megfelelő technológiával teljes áramszünet esetén is tudja biztosítani legalább a legfontosabb eszközök – például a hűtők és a munkához használt számítógépek áramellátását. A megoldás még nem jelent 100%-os önellátást, de közel van hozzá.
Kujáni Péter becslései szerint nyár végétől újabb komoly roham várható a napelempiacon. A növekvő lakossági érdeklődést ugyanis katalizálni fogja, hogy az év végével várhatóan befejeződik az otthonfelújítási program, ami akár 50%-os állami támogatást kínál számos egyéb mellett napelemes rendszerek telepítésére is. Akik ebben gondolkodnak, azoknak ősszel már sürgető lesz a dolog, hiszen a pénzt a munka befejezése után igényelhetik az államkincstártól, egy projekt átfutása engedélyezéssel és kivitelezéssel együtt pedig nagyjából három hónap. „A támogatási határidőkhöz közeledve eddig mindig jelentősen megnőtt a kereslet, idén pedig a villany drágulása és az ellátási nehézségek miatti félelmek további serkentő hatást jelentenek.”
Az energiaárak globális emelkedése hosszú távon mindenkit érinteni fog. Bár a magyar lakosság a rezsicsökkentett hatósági árak révén egyelőre közvetlenül nem érzi a drágulást, mégis egyre többen gondolkodnak el azon, hogyan lehetne növelni otthonuk energetikai függetlenségét.
Évtizedek óta nem volt annyira forró téma az energiaellátás biztonsága és fenntarthatósága, mint az elmúlt hónapokban. Emellett ráadásul a világpiaci áremelkedésekről érkező hírek is borzolják a kedélyeket – annak ellenére is, hogy hazánkban egyelőre csak a vállalkozások érzik közvetlenül a drágulást. A két tényező hatására egyértelműen megnőtt az érdeklődés az otthoni energiatermelő eszközök, főleg a napelemek és a hőszivattyúk iránt.
„A növekvő árakra a cégek a fogyasztás csak rövid távon fenntartható csökkentése mellett kétféle megoldással reagálnak. Egyrészről az elektromos berendezések modernizálásával, alacsonyabb fogyasztásúakra cserélésével, másrészt saját energiatermelő kapacitás kiépítésével, jellemzően napelemek telepítésével. Közös jellemzőjük, hogy a megtérülési idő most sokkal rövidebb, mint fél-egy évvel ezelőtt volt” – mutatott rá egy piaci jelenségre Kujáni Péter.
A lakosság eközben a hírekből kiolvasott, növekvő ellátásbiztonsági kockázatokra igyekszik válaszolni. Az elmúlt hónapokban érezhetően megemelkedett a napelemek iránti kereslet – ilyesmi eddig jellemzően új pályázati és támogatási lehetőségek megjelenésekor szokott történni. Megváltoztak a motivációk is: korábban főleg a villanyszámla lenullázása céljából és környezetvédelmi-fenntarthatósági indíttatásból telepíttettek napelemeket a tulajdonosok, az elmúlt hónapokban viszont egyre nagyobb teret nyer az energetikai függetlenség. „Tapasztaljuk, hogy növekszik az ellátásbiztonság miatt aggódóknak a száma és ez tükröződik az értékesített napelemes rendszerek típuseloszlásában is. Mérhetően nőtt a hibrid inverterek forgalma” – mondta el a szakértő.
A hibrid technológia lényege, hogy a napelemek az aktuális termelési feleslegüket nem az elektromos hálózatba táplálják be, hanem saját akkumulátorokban tárolják, ahonnan később felhasználható. Megfelelő technológiával teljes áramszünet esetén is tudja biztosítani legalább a legfontosabb eszközök – például a hűtők és a munkához használt számítógépek áramellátását. A megoldás még nem jelent 100%-os önellátást, de közel van hozzá.
Kujáni Péter becslései szerint nyár végétől újabb komoly roham várható a napelempiacon. A növekvő lakossági érdeklődést ugyanis katalizálni fogja, hogy az év végével várhatóan befejeződik az otthonfelújítási program, ami akár 50%-os állami támogatást kínál számos egyéb mellett napelemes rendszerek telepítésére is. Akik ebben gondolkodnak, azoknak ősszel már sürgető lesz a dolog, hiszen a pénzt a munka befejezése után igényelhetik az államkincstártól, egy projekt átfutása engedélyezéssel és kivitelezéssel együtt pedig nagyjából három hónap. „A támogatási határidőkhöz közeledve eddig mindig jelentősen megnőtt a kereslet, idén pedig a villany drágulása és az ellátási nehézségek miatti félelmek további serkentő hatást jelentenek.”
