Kép forrása: Energiatakarék SLR Kft.
Sokan kongatták a vészharangot a lakossági napelemes rendszerek felett a hálózati visszatáplálás tavalyi felfüggesztésekor. Azóta kiderült, hogy az intézkedés ideiglenes és hosszú távon a napelemes projektekre csak csekély hatása van. Annál nagyobb lesz viszont a szaldós elszámolás év végi kivezetésének.
Májusban meghaladta a 200 ezer darabot a működő háztartási méretű napelemes rendszerek száma Magyarországon. A hazai otthonok 4,5-5% hasznosítja már a napenergiát – családi házak esetében értelemszerűen még magasabb az arány. „A most átadott napelemes beruházások többségét még tavaly ősszel indították el és mostanra fejeződtek be” – mondja Kujáni Péter, az Energiatakarék szakértője.
November óta azonban nagyságrendekkel kevesebb igénybejelentés érkezik. Ennek oka a szakértő szerint nemcsak abban keresendő, hogy a kormány ideiglenesen nem engedélyezte az új rendszerek tulajdonosainak a visszatáplálást. Fontos szerepe volt a napelemek körül kialakult rendkívül negatív közhangulatnak: még szakmabeliek is arról beszéltek, hogy ilyen eszközöket ezentúl legfeljebb vállalkozásoknak éri meg telepíteni.
Mostanra egyértelművé vált, hogy jelentős részben feleslegesen kongatták a vészharangokat – ennek folyományaként viszont hátrányos helyzetbe kerültek azok, akik emiatt halasztották el a napelemes beruházásukat. „A visszatáplálási korlátozásról egyértelműen kiderült, hogy ideiglenes intézkedés, ami addig marad hatályban, amíg a szolgáltatók fel nem készítik az elektromos hálózatot a megnövekedett mennyiségű napenergia fogadására. A szükséges fejlesztések már folyamatban vannak: a jelenlegi információk szerint az ország egyes részein már a nyár végén feloldják a tilalmat, jövő év végéig pedig az egész országban biztosítani kell a visszatáplálás lehetőségét. Mivel hiányzott az egyértelmű és világos kommunikáció a kérdésben, ezért érthető módon eluralkodott a bizonytalanság mindenkin” – mutatott rá a szakértő.
Aki azt is hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben nagyon sokan időt veszítettek, azt kockáztatva, hogy lemaradnak a szaldós elszámolás lehetőségéről. Utóbbi fogalom leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az áramszolgáltató ugyanazért az összegért veszi át a napelemek csúcsidőben termelt feleslegét, mint amennyibe a naplemente után használt hálózati áram kerül. Bár a jelenlegi, évi egyszeri leolvasással járó elszámolás jövőre meg fog szűnni, még a várhatóan helyette érkező havi szaldó is kedvező feltételeket jelent. Ilyen szerződés viszont régóta ismert módon legfeljebb idén december végéig köthető.
„Gyakorlatilag néhány hete maradt a szaldós elszámolásban gondolkodóknak, mert ezúttal nem elég az igényt bejelenteni, üzembe is kell helyezni a rendszert a határidőig. Ismerve az áramszolgáltatók túlterheltségét, a július után megrendelt napelemrendszerek esetében nagyon kicsi esély marad arra, hogy azok még idén üzembe legyenek helyezve” – figyelmeztet Kujáni Péter. „Ha egy új rendszer nem tud visszatáplálni akár egy-másfél évig sem, akkor mindössze annyi történik, hogy a megtérülési idő ennyivel meghosszabbodik. Ennél jóval nagyobb kiesést jelent, hanem tudja a tulajdonos kihasználni a szaldós elszámolást.”
Azt a szakértők sem vitatják, hogy a változó elszámolás miatt a régi és az új napelem-tulajdonosoknak egyaránt tudatosabb energiafogyasztási mintákra lesz érdemes váltaniuk. Jövőre a nyári többlettermelés nem fogja tudni teljes mértékben fedezni a téli többletfogyasztást, így a helyes stratégia az önfogyasztás arányának növelése a visszatáplálás rovására. Az elszámolási módokról és az áramfogyasztás tervezésének lehetőségeiről a Világos, mint a Nap! podcastban is esett szó gyakorlati tanácsokkal együtt.
LM
