Kép forrása: NOGUCHI
A külföldi diákok egytizede kifejezetten úgy tervezi, hogy Magyarországon marad egyetemi tanulmányai befejezése után, további 28 százalékuk pedig szintén szívesen maradna hazánkban, ha találna a szakmájának megfelelő munkát - derül ki a Budapesti Metropolitan Egyetem saját nemzetközi hallgatói körében végzett kutatásból. Az intézmény azt vizsgálta, mit gondolnak Magyarországról és a magyar emberekről az egyetemisták, és hogyan érzik magukat hazánkban.
Saját nemzetközi hallgatói körében, online kérdőíves felméréssel vizsgálta a külföldi fiatalok véleményét hazánkról a Budapesti Metropolitan Egyetem. Az intézmény az egyetemisták szabadidős tevékenységei és pénzköltési szokásai mellett a magyarokról és fővárosunk működéséről kialakult képükre is kíváncsi volt. A válaszadók egy része kevesebb mint egy éve, sokuk azonban már 2-3 éve tartózkodik Magyarországon. A megkérdezettek 91 százaléka kifejezetten a tanulmányai miatt érkezett hazánkba.
Lakhatás és munka
A külföldi hallgatók többsége (59%) albérletben, egyötödük kollégiumban lakik, a többi diák pedig valamilyen családtagjukkal él. A válaszadók fele egyáltalán nem dolgozik a tanulmányai mellett, 28 százalékuk alkalmi, 22 százalékuk pedig állandó munkát végez. A dolgozó fiatalok legnagyobb része (41%) kevesebb mint 10 órát dolgozik tanulmányai mellett, és mindössze egytizedük az, aki több mint 30 óra munkát végez egy héten. A dolgozó diákok közel fele nem a saját tanulmányi területéhez kapcsolódó munkát végez – az ilyen tevékenységgel pénzt kereső hallgatók 35%-át tették ki a válaszadóknak, a fiatalok egy része pedig vegyesen végez szakmába vágó és attól független tevékenységet a pénzkeresés érdekében.
Nem térnének haza a diákok
A válaszadók egytizede kifejezetten úgy tervezi, hogy Magyarországon marad a tanulmányai befejezése után, további 28 százalékuk pedig szintén szívesen maradna, ha talál a szakmájához illő munkalehetőséget. Hasonló arányban vannak azok, akik még nem tudják, hová mennének a tanulmányaik után, a válaszadók 35 százaléka pedig biztosan nem tervez hazánkban maradni az egyetem elvégzése után. A diákok között egyébként kicsi az aránya azoknak, akik visszatérnének saját hazájukba – a válaszadók legnagyobb része más országban tervez dolgozni vagy élni, biztosan nem térne haza, vagy még nincsenek tervei.
A magyarok segítőkészek, kedvesek és kitartóak, de néha zsémbesek is
A nemzetközi diákok szerint a pozitív attribútumok közül leginkább a segítőkészség jellemzi a magyarokat. A három legjellemzőbb tulajdonság között végzett a kedvesség és a kitartás is. Ezek mellett a külföldiek szerénynek, okosnak, elfogadónak és türelmesnek is tartanak minket. A negatív jellemzők közül a durva, rosszkedvű és diszkriminatív jelzők végeztek az első három helyen, de előkelő helyen végzett az elutasító leírás is. Ettől függetlenül a diákok inkább jól, mint rosszul érzik magukat Magyarországon: a többség egy 10-es skálán 7-10 közé helyezi azt, ahogyan érzi magát nálunk.
A gasztronómiát illetően megoszlanak a vélemények
A nemzetközi hallgatók 10-es skálán 4 és 8 pont közöttinek értékelik a magyar gasztronómiát, mindössze a hallgatók egytizede adott 10-es értékelést. Ezt részben az is magyarázza, hogy a fiatalok többsége erősen eltérőnek érzi a magyar ízeket saját hazája konyhájához képest. A legnagyobb kedvenc a hagyományos ételeink közül a gulyásleves, amit fej-fej mellett a lángos és a palacsinta követ, de a paprikás csirke is előkelő helyen végzett a kedvelt magyar ételek listáján.
Közlekedés Budapesten
Fővárosunk közlekedését bár inkább erőszakosnak, mégis egyszerűnek és átláthatónak látják a külföldi diákok. Nem tartják túl zsúfoltnak vagy gyorsnak, és inkább biztonságosnak élik meg. A válaszadók több mint 70 százaléka elsősorban a tömegközlekedést használja, 20 százalékuk leginkább sétál, de vannak olyanok is, akik elsősorban a taxizást vagy a biciklizést választják, ha a városon belül el kell jutniuk valahova.
Más magyar városokba is ellátogattak
A válaszadók kétharmada Budapesten kívül már más magyar várost is meglátogatott, 41 százalékuk pedig már valamelyik híres hazai gyógyfürdőt is kipróbálta. Amióta Magyarországon tartózkodnak, a legtöbben bulikra (72%), kiállításokra (63%) és moziba (59%) látogattak el. Nagyjából harmaduk valamilyen koncerten vagy sporteseményen is részt vett, és sokan még színházba is ellátogattak.
Közbiztonság
A nemzetközi hallgatók budapesti közbiztonságról alkotott képe a 10-es skálán inkább az 1-4 között mozog. Ezt az is magyarázhatja, hogy a diákok 41 százalékát érte már valamilyen attrocitás Budapesten, és 71 százalékuk érezte már hátrányban külföldiként magát valamilyen szituációban.
Nem költenek túl sokat a külföldi diákok
A külföldről érkezett egyetemisták 29-29 százaléka saját bevallása szerint havonta 50-100 000 Ft között, vagy 100-200 000 Ft között költ pénzt hazánkban. Mindössze egytizedük állítja, hogy 300 000 Ft feletti összeget ad ki országunkban. Az ételre szánt összeg a diákok többségénél 25-50 000 Ft között mozog, de vannak olyanok is, akik 200 000 Ft felett költenek élelmiszerre, albérletre pedig jellemzően 100-200 000 Ft közötti összeget szánnak havonta. Ruhákra, valamint szórakozásra viszont nem költenek sokat saját bevallásuk szerint a nemzetközi hallgatók: nagy többségük (72%) kevesebb, mint 25 000 Ft-ot költ öltözködésre egy hónapban, és szórakozásra is maximum 50 000 Ft-ot adnak ki.
(LM)
