Nők az AI iparban

A nemzetközi nőnap előtt különösen látható, hogy az AI nemcsak technológiai, hanem hozzáférési és készségbeli kérdés is. Török Balázs 2025-ös, 1082 fős kutatása szerint a magyar vállalatok 70%-a támogatja az AI munkahelyi használatát, ugyanakkor a nők alacsonyabb arányban jutnak céges AI-előfizetéshez. A képzési hiány és a széttöredezett hozzáférés közben adatbiztonsági és működési kockázatokat is növel.

A céges AI-előfizetésekben 14 százalékpontos különbség látszik a férfiak javára. Más mutatókban a különbség kisebb, néhány százalékpontos – de hosszú távon így is tartós lemaradást okozhat.

A kutatás szerint a kisebb cégek az aktív, napi szintű AI-használatban élen járnak, ugyanakkor gyakori, hogy a prémium funkciókhoz szükséges előfizetéseket nem a vállalat, hanem a dolgozó fizeti. Ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten látványosan erősödik a nők szerepe az AI-ökoszisztémában – a kreatív ipartól az akadémián át az etikai és társadalmi keretek alakításáig, illetve a mindennapi üzleti felhasználást leegyszerűsítő platformok fejlesztéséig.

„Az AI bevezetése és használata terén is látjuk azokat a különbségeket, amik a számítógép-használat és az internet megjelenése alkalmával, jó lenne, ha tanulnánk a múlt hibáiból és egyenlő feltételeket adnánk a női és férfi munkavállalóknak” – mondta Török Balázs AI-szakértő.

Férfi-női különbségek Magyarországon: hozzáférés és önbizalom kérdése is

A kutatás a nemek közti eltérésekre is rávilágít: a férfiak körében magasabb a fizetős AI-előfizetések aránya – céges és magánszinten is –, ami a hatékonysági mutatókban is megjelenik. Bár a különbségek elsőre néhány százalékpontnak tűnhetnek, hosszabb távon komoly hátrányt jelenthet, ha a nők és a jellemzően háttérfolyamatokban dolgozó csapatok kimaradnak a képzésekből és a prémium eszközhasználatból.

A mintázat üzletileg is fontos: ha egy szervezetben az AI-tudás és az AI-hozzáférés egyenlőtlenül oszlik el, akkor az AI nem egységes termelékenységi emelőként működik, hanem szigeteket hoz létre – és ezzel széttöredezik a minőség, az ellenőrzés és a felelősség a cégen belül.

Nők az AI iparban, akikre érdemes figyelni: kreativitás, tudomány, kritika

A nemzetközi AI-diskurzusban több női szereplő is iránytű lehet a vállalati döntéshozóknak – különösen ott, ahol a cél nem a technológiai „hype” követése, hanem a kiszámítható üzleti haszon és a kontrollált kockázatkezelés.

Maya Ackerman

Maya Ackermant akkor érdemes követni, ha kreatív iparban dolgozol. Rendszeresen nyilatkozik a Google felületein is, szerinte az AI hallucinációi nem csak hibák, hanem a kreativitás alapvető mechanizmusai, akár embereknél, akár gépeknél – hiszen mindkét esetben a rendszer félreérzékelhet, és így új mintákat hozhat létre. Az AI-t nem versenytársként, hanem kreatív partnerként érdemes tekinteni, amely segíthet az embereknek kifejezni önmagukat és új ötleteket feltárni, nem pedig kiváltani őket.

Fei-Fei Li

Fei-Fei Li a Stanford professzora, az ImageNet megalkotója, 2017-2018 között a Google-nél alelnökként dolgozott, és a Google Cloud AI/ML Chief Scientist pozícióját töltötte be. Fei-Fei Li azért különösen fontos szereplője az AI-szektornak, mert nagyon ritka módon egyszerre formálta az AI tudományos alapjait és a vállalati felhasználás irányát.

Karen Hao

Karen Hao újságíróként az AI-iparág működésére nem technológiai vívmányként, hanem erőforrás- és hatalmi struktúra elemként tekint. A fókusza ezért is érdekes, hiszen az általánosan taglalt témákat ő is egy teljesen másik szűrőn keresztül mutatja be, így hangsúlyosabban jelennek meg olyan, egyébként másodlagos területek, mint az – adat, emberi munka, energia, víz, társadalmi mellékhatások.

Az olyan cégeket, mint az OpenAI vagy a többi nagy AI fókuszú infrastruktúrát felépítő céget sokkal inkább egy újtípusú gyarmatosítást végző birodalomhoz hasonlítja, amelyek a tömegek kizsákmányolásán keresztül tesznek szert hatalmas vagyonra és hatalomra, ahogy ezt láttuk a web2.0 megjelenése során a 2000-es évek végétől a 2020-as évek elejéig a Facebook példáján keresztül. Magyarul is megjelent könyve: Az AI birodalma egy mély és átfogó képet mutat Sam Altman-ről és cégéről az OpenAI-ról, hogy az milyen hatást gyakorol nem csak a mi mindennapi életünkre, hanem a világ számos ponjtán, afrikai falvaktól dél-amerikai metropoliszok favelláiig.

Amanda Askell

Amanda Askell az egyik legérdekesebb szereplő az AI világában, mert filozófusként nem „csak” véleményt formál a technológiáról, hanem konkrétan azon dolgozik az Anthropicnál, hogy a Claude nevű modell viselkedése kiszámíthatóbb, őszintébb és emberileg is vállalhatóbb legyen – vagyis a vállalati környezetben kritikus kérdésekre (biztonság, félrevezetés, manipulálhatóság, érzékeny témák kezelése) ne adjon „jó hangzású, de rossz” válaszokat. A saját bemutatkozása szerint finomhangolással és AI-alignmenttel foglalkozik, és olyan módszereket fejlesztenek, amelyek skálázhatók az egyre képességesebb modellekre. Az ő nevéhez kötik a Claude „alkotmányának” (constitution) megközelítését is – ez egy részletes, elveket és döntési szempontokat rögzítő keretrendszer, amely közvetlenül alakítja, hogy a modell hogyan mérlegel és hogyan húz határokat a válaszaiban.

A kutatás módszertana

A kérdőíves felmérés 2025 április–májusában zajlott 1082 fő részvételével; a kitöltők 44 százaléka cégvezető vagy felsővezető, 27 százalék alkalmazott. A nemek szerinti megoszlás közel fele-fele; a válaszadók ötöde legalább 250 fős vállalatnál dolgozik. A leggyakoribb AI-eszköz a ChatGPT; a válaszadók közel harmada legalább heti hat órát takarít meg a használatával.

LM