Kép forrása: Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara
Hogyan tudjuk a tudományos információkat feldolgozni? Tudunk-e különbséget tenni a valós tudományos eredmények és az álhírek között? Hogyan közvetíti a média a tudományos eredményeket?
Ezekre a kérdésekre keresték a választ egyetemisták a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által szervezett Tudomány Mindenkinek Hackathonon 2022. február 18-án Veszprémben.
A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében megvalósuló “Tudomány Mindenkinek” alprojekt fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatási eredményeket közérthető módon eljuttassa a nagyközönséghez. Ennek keretében került sor a Tudomány Mindenkinek Hackathon versenyre, amelyen egyetemi hallgatók mérhették össze tudásukat.
A rendezvényt Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektorának rendkívül érdekes szakmai előadása nyitotta meg “Kellemetlen igazságok” címmel, melyben a klímaváltozás problémáját helyezte fókuszba, kiemelve az ehhez kapcsolódó tudományos tényeket és tévhiteket.
A verseny keretében a szervezők által előre kiválasztott - és a nevezett csapatokkal megosztott - tudományos közlemény alapján a csapatok a helyszínen dolgozták ki a feladatokat. A verseny alapjául “A felsőoktatási kínálat és a munkaerőpiaci kereslet találkozása” című publikáció szolgált, melynek szerzői Gadár László, Dr. Banász Zsuzsanna, Dr. Kosztyán Zsolt Tibor és Dr. Telcs András.
A kutatási eredményekről sajtóközleményt, közösségi média tartalmat és podcast tervezetet készítettek a versenyzők. Az egyes feladatok kidolgozását szakmai előadások támogatták, amelyek során a résztvevő egyetemisták szakemberek tolmácsolásában nyerhettek bepillantást az adott terület sajátosságaiba.
Müller Mihály, a Veszprém-Balaton 2023 sajtófőnöke a sajtóközlemény összeállításának rejtelmeibe avatta be a résztvevőket, Dr. Liska Fannytól a jó social media tartalom készítésének módszerét ismerhették meg, Dr. Tóth-Nagy Georgina pedig a podcast-készítéshez szolgált hasznos tanácsokkal.
Az országos verseny első helyezettje a Pannon Egyetem hallgatóiból álló “Élretörők” csapat lett, melynek tagjai Barabás Bianka, Kenyeres Éva és Szultos Boglárka voltak. A 2. helyezést a “Fast and Curious” csapat érte el Méhes Csenge és Várnai Emese közreműködésével. A 3. helyezés pedig a Miskolci Egyetem hallgatóiból álló „Researchers” csapaté lett, melynek tagjai Francuz Anna, Lukács Eszter és Németh Zsombor voltak.
“Nagyon örülünk, hogy részt tudtunk venni a versenyen, a feladatokkal számos új ismeretre tettünk szert. A feladatok kidolgozásában segítségünkre voltak a színvonalas szakmai előadások. Szívből ajánljuk a versenyen való részvételt másoknak is, mert közösségépítő ereje van, és hasznos kapcsolatokat alakíthatsz ki.” – osztották meg tapasztalataikat az első helyezett csapat tagjai.
A szervezők fő célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a mindennapokban tudatosan figyeljük, olvassuk a híreket, kutatóként pedig ne feledkezzünk el a kutatási eredményeink közérthető kommunikációjáról sem.
“A Tudomány Mindenkinek alprojektünk azért nagyon fontos, mert szeretnénk a tudományos eredményeket közérthető módon átadni a vállalkozóknak, a helyi lakosoknak, hogy a mindennapi döntéseikben fel tudják használni ezeket. Továbbá szeretnénk bebizonyítani azt is, hogy az egyetemen nem csak önmagáért a kutatásért kutatunk, nem egy elefántcsonttoronyban vagyunk, hanem olyan eredményeink is vannak, melyeket fel lehet használni a mindennapokban. Ez most egynapos rendezvény volt, de hosszú távú terveink között szerepel egy többnapos nemzetközi hackathon megszervezése tudománykommunikáció témában.” – mondta el Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.
A rendezvény a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az NKFI Hivatal támogatásával valósult meg.
A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium projektről:
A TINLAB projekt átfogó célja, hogy a felsőoktatási intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, gazdasági szereplői, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre, amelyek képesek helyi társadalmi kihívásokra, problémákra közösen, együttműködve megoldást találni.
A lokális társadalmi aktivitás növekedése, a közösségek szerepvállalása elősegítheti, hogy csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma, növekedjen a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás, és erősödjön a társadalmi összetartozás érzése. Ez javíthatja és erősítheti a különböző generációk társadalmi integrációját, valamint az időskorúak széleskörű társadalmi részvételét.
(X)
