Kép forrása: pexels.com
2024 első felében az építőipari vállalkozások jelentős része nehéz gazdasági helyzettel szembesült. A vállalkozások mintegy 60 százaléka számolt be árbevétel-csökkenésről az előző év hasonló időszakához képest. Ez a tendencia hasonló arányban érintette a cégek árbevétel-arányos jövedelmezőségét is, ami szintén csökkenést mutatott. A visszaesés hátterében több tényező áll, köztük a megrendelések hiánya, a gyakran változó gazdasági és szakmai szabályozások, valamint a tisztességtelen verseny fokozódása.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) 400 vállalkozást kérdezett meg a piaci körülményekről, valamint a jövőbeni kilátásokról. Az ÉVOSZ elnöke szerint a jelenlegi piaci helyzet több negatív hatást is gyakorolt az építőiparra. Ilyenek például a lánctartozások növekedése, a jövedelmezőség további csökkenése, valamint a foglalkoztatási nehézségek és a versenytisztasági problémák elmélyülése.
Bár a piaci környezet kedvezőtlen, a nehézségek egyúttal pozitív hatásokat is hozhatnak. Az ágazat szereplői közül sokan azt várják, hogy a kihívások hatására javulhat az építőipari vállalkozások hatékonysága, valamint a versenyképesség növelésére irányuló erőfeszítések is erősödhetnek.
Az ÉVOSZ felmérése, amely az ágazat helyzetét vizsgálta, jól tükrözi a magyar építőipari szektor jelenlegi nehézségeit és kihívásait. Az építőipar szereplői számára fontos, hogy a szabályozási környezet stabilabbá váljon, a piaci kereslet helyreálljon, és a verseny tisztességes keretek között működjön.
Az építőipari vállalkozások helyzete 2024 első félévében: Jövedelmezőség és piaci várakozások
2024 első félévében az építőipari vállalkozások jelentős része árbevétel-csökkenéssel szembesült az előző év hasonló időszakához képest. A legfrissebb adatok alapján a cégek mindössze 18,5%-ának nőtt az árbevétele, míg 59,3%-uk csökkenést tapasztalt. Csak 22,2%-uknál maradt változatlan a helyzet. A piaci környezet bizonytalansága miatt a vállalkozások többsége nem vár jelentős javulást a közeljövőben sem.
A jövőbeni kilátások sem kecsegtetnek túl sok bizakodással: az állami beruházások alacsony szintje és a lakossági kivárások miatt csupán a cégek 18,5%-a számít árbevétel-növekedésre 2024-ben. A legtöbb vállalkozás, mintegy 70,4%, az árbevétel további csökkenésére készül.
A jövedelmezőségi mutatók tekintetében is hasonló a kép. Míg 2023-ban a vállalkozások 26%-ának volt 3% alatti az árbevétel-arányos jövedelmezősége, idén a cégek többsége ennél is kedvezőtlenebb helyzetre számít. 2023-ban egyharmaduk (33,3%) 5,01–10% közötti jövedelmezőséget ért el, azonban a jelenlegi várakozások szerint a jövedelmezőség tovább romlik. A cégek 59,3%-a számít csökkenésre, szemben a fél évvel ezelőtti 48%-kal. Csupán 3,7% lát esélyt javulásra, ami jelentős visszaesést jelent a korábbi 8%-hoz képest.
A gazdasági környezet kihívásai tehát továbbra is jelentős terhet rónak az építőipari vállalkozásokra. Az állami és lakossági beruházások hiánya, valamint a bizonytalan piaci helyzet komoly akadályokat gördít a cégek elé, ami a jövedelmezőség és a piaci versenyképesség romlását eredményezheti. Az építőipar szereplőinek így egyre nagyobb szüksége van arra, hogy hatékonyságukat javítsák, és alkalmazkodjanak a változó piaci környezethez.
A vállalkozások nehézségei és alkalmazkodási stratégiái 2024-ben
2024 első félévében a vállalkozások működését továbbra is jelentős akadályok sújtották, ezek közül a legnagyobb problémát a megrendelések hiánya jelenti. A legfrissebb felmérések szerint a cégek 81,5%-a számolt be erről, ami az előző évi 80%-hoz képest növekedést mutat. A gazdasági környezet kiszámíthatatlansága is komoly problémát jelent a vállalkozások számára, mivel a gazdasági szabályozás gyakori változása (44,4%) megnehezíti a hosszú távú tervezést. Emellett a tisztességtelen verseny, amelyet a cégek 33,3%-a említett, tovább nehezíti az építőipar és más ágazatok szereplőinek működését.
A cégek tevékenységét akadályozó tényezők között szerepelnek a magas adminisztrációs terhek (29,6%) és az infláció (26,9%). Meglepő módon a szakember- és munkaerőhiány kevésbé jelentős problémává vált, míg a nyersanyaghiány és a beszerzési nehézségek már nem jelentenek komoly akadályt.
A vállalkozások alkalmazkodási stratégiái
A piaci lehetőségek szűkülésével szembenézve a vállalkozások közel háromnegyede (74,1%) tervez digitális felkészülést és modernizációt annak érdekében, hogy hatékonyságukat növeljék. A cégek több mint fele (55,6%) szervezeti átalakításokra készül, míg 44,4%-uk a termék- vagy szolgáltatáskínálatuk változtatásával és energiatakarékossággal próbálja javítani versenyképességét.
Az elmúlt évhez képest jelentős növekedést mutat azoknak a cégeknek az aránya, akik létszámcsökkentést terveznek: míg 2023-ban csak 5,6% tervezett ilyen intézkedést, 2024-ben már a vállalkozások 40,7%-a kalkulál ezzel. Ennek ellenére a cégek egyharmada saját beruházásokkal próbálja stabilizálni működését, és csak kevesen terveznek külföldi munkavállalással bővíteni (3,7%).
Munkaerőhelyzet az építőiparban
A válaszadó cégek többsége (70,4%) úgy nyilatkozott, hogy megfelelő számú szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez. Azonban a szakipari munkák terén továbbra is hiány mutatkozik, különösen a kőművesek, villanyszerelők, lakatosok és gépkezelők terén. Mérnökökre – építész-, építő-, villamosmérnökök – szintén nagy szükség van.
A foglalkoztatottak létszámának bővítése azonban nem minden cég számára reális lehetőség. A válaszadók mindössze 11,1%-a tervez létszámnövelést, míg egyharmaduk (33,3%) az alkalmazottak számának csökkenésére számít.
2024 júliusában a KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete 636.700 forint volt, az építőiparban viszont ennél alacsonyabb, 511.800 forint/fő/hó. Ez is jelzi, hogy az ágazatban a bérezés továbbra is elmarad más szektorok mögött, ami hozzájárulhat a munkaerőhiány problémájához.
Az építőipari vállalkozások 2024-ben továbbra is nehéz gazdasági környezetben működnek, és a túlélés kulcsa a hatékonyság növelése, a digitális fejlesztések és a szervezeti átalakítások lehetnek.
LM
