
Kép forrása: pexels.com
Új név került fel a közösségi média térképére: W. A platformról szóló első hírek alapján a készítők egy Európára szabott, rövid posztokra épülő felületet képzelnek el, amely sok szempontból az X (korábban Twitter) logikáját idézné, de a hangsúlyt látványosan másra tenné: hitelességre, botmentesebb működésre és adatvédelmi fókuszra.
A W körül most még több a kérdőjel, mint a kész válasz, de a koncepció már önmagában is beszédes: a közösségi platformokkal szembeni bizalmi válság közepén egy új szereplő úgy próbál belépni, hogy azt ígéri, kevesebb lesz a zaj, több a valódi ember.
Mitől lenne más, mint a mostani nagyok?
A W-ről megjelent információk szerint a platform egyik központi eleme a szigorúbb felhasználói azonosítás lehet. Ez a gyakorlatban olyan irányt jelenthet, ahol a regisztráció nem áll meg egy email címmel és egy tetszőleges névvel: a cél az, hogy a fiókok mögött valós személyek álljanak.
Ez egyből két, egymással ütköző hatást indít be.
Az egyik oldalon ott az ígéret: kevesebb kamuprofil, kevesebb bot, kevesebb szervezett spam és manipuláció. A másik oldalon viszont ugyanilyen erős a kockázat: a közösségi oldalak egyik alapélménye a gyors belépés és a könnyű csatlakozás. Ha a W túl magasra teszi a belépési küszöböt, könnyen lehet, hogy pont azok nem maradnak meg, akikből később kritikus tömeg lehetne.
Moderálás és mesterséges intelligencia: hasznos eszköz vagy vitaforrás?
A korai kommunikáció alapján a moderálás kérdése sem mellékes: felmerült, hogy AI-alapú ellenőrzés is része lehet a rendszernek. Ez a közösségi médiában ma már szinte kötelező kulcsszó, csak épp a legérzékenyebb területhez nyúl: ki dönti el, mi a félrevezető tartalom, mi a vélemény, mi a káros, és mi fér bele?
A felhasználók jelentős része egyszerre várja el a „rendrakást” és tart az indokolatlan törlésektől. A W-nek ezen a ponton nem elég azt mondania, hogy „okosan moderálunk” – a bizalmat inkább az fogja eldönteni, mennyire átláthatóak a szabályok, és van-e valódi jogorvoslat, ha valaki vitatja egy döntés jogosságát.
Adatvédelem: EU-s üzenet, amit még bizonyítani kell
A W-t sok helyen „európai” projektként emlegetik, ami automatikusan felidézi az adatvédelem kérdését is. Az EU-s szabályozási környezet (GDPR) önmagában erős hívószó, de a felhasználói bizalom itt sem jár alanyi jogon.
A döntő kérdések gyorsan nagyon konkréttá válnak:
-
pontosan milyen adatokat kérnek,
-
azokat hol tárolják,
-
mire használják,
-
és mennyire könnyű a felhasználónak kontrollt gyakorolni felettük.
A „mi európaiak vagyunk” mondat jól hangzik, de a közönség ma már inkább a részleteket nézi – és azt, hogy a gyakorlat mennyire áll összhangban a kommunikációval.
Egy új közösségi platformnál a technikai megvalósítás ritkán a legnagyobb kihívás. A valódi falat a hálózati hatás jelenti: a felhasználók ott akarnak jelen lenni, ahol már ott vannak mások, ahol történik valami, ahol vannak tartalomgyártók, hírek, beszélgetések, ismert arcok.
Ezért bukik el rengeteg „jobb alternatíva” még akkor is, ha papíron több mindent tud, vagy tisztább elveket hirdet. A W-nek nem elég jó platformnak lennie – meg kell tudnia tölteni élettel.
Ha a W tényleg abba az irányba megy, amit most sejteni lehet, akkor a legfogékonyabb közönség valószínűleg nem a „mindenből egy kicsit” felhasználók köre lesz.
Sokkal inkább:
-
szakmai közösségek, ahol fontos a hitelesség,
-
újságírók, közéleti szereplők, akik szeretnének botmentesebb terepet,
-
márkák, amelyek reputációt építenek, és értékelik a tisztább környezetet.
Aki viszont az anonimitást, a gyors belépést és a „névtelen jelenlét” kényelmét keresi, könnyen lehet, hogy eleve nem fogja magáénak érezni.

