Kép forrása: pixabay.com
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása alapján a zöld küllő lett az év madara. A szervezet még 1979-ben indította el az Év madara szavazást azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra. Tavaly a kékbegy, a vörös gém és a zöld küllő közül választhattak a szavazók, a legtöbb voksot a zöld küllő kapta.
Városokban is megél a zöld küllő
A zöld küllő egy 30-36 centiméteres harkályféle, melynek szárnyfesztávja elérheti a fél métert is. Európában honos, a lombos erdők lakója, az idős faállományú parkokban is jól érzi magát. Rovarlárvákat és hangyákat fogyaszt, ezeket a talajról szedi fel, de nyelvével a járatokba is utána tud nyúlni. Évente egyszer költ, általában 5-7 tojást, odúját magának építi. A zöld küllő védett madár, a természetvédelmi értéke 50 ezer forint. Országos állományát 8-12 ezerre becsülik a szakértők, akik enyhe emelkedést is látnak. A fakivágások, a mezővédő erdősávok felszámolása veszélyezteti a zöld küllőt. Egész évben költőterületén marad, a fiatalabb példányok kóborolnak el nagyobb távolságokra. Lakott területen is jól érzi magát, a madárbarátok a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján kidolgozott úgynevezett harkálykerti megoldásokkal akár vendégül is láthatják a zöld küllőket.
Egzotikus színezetű gyík lett a nyerő
Megválasztották az év hüllőjét is, ez pedig az alföldi pusztákhoz kötődő homoki gyík lett. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választotta az év hüllőjét. A homoki gyík 6-8 centiméter hosszú, a farka a testhossza kétszeresét is elérheti. Különlegességét az adja, hogy a hímek hátának közepén egy világoszöld sáv fut végig. Ez a nászidőszakban élénkebb színű, azon kívül pedig sötét. A zöld sávot mindkét oldalon egy-egy barna sáv határolja, mely a szélein csipkézett.
A homoki gyík a Balkán-félszigeten, egyes görög szigeteken, az alsó Duna mentén, a Fekete-tengert övező síkságokon és a Krím-félszigeten elterjedt. A magyarországi populációk ezektől elszigetelten élnek. Az alföld homokpusztagyepein fordulnak elő, minden olyan helyen ahol fennmaradtak a természetes gyepek. A homoki gyíknappal aktív, jól bírja a meleget, még a legnagyobb forróságban is egész nap a felszínen van, leszámítva a kora délutáni órákat. Apró gerinctelen állatokkal táplálkozik. Októberben visszahúzódik földalatti üregébe, ahonnan csak március elején, közepén jön elő. A párzási időszak áprilisban kezdődik, a nőstények 2-6 tojást raknak, a kis homoki gyíkok július végétől kelnek ki.
(LM)
