Kép forrása: Getty Images
Minden év április 1-jén világszerte emberek milliói esnek ártatlan, vagy éppen kissé túlzásba vitt tréfák áldozatául. A bolondok napja hagyománya régre nyúlik vissza, de vajon honnan ered ez a vidám, de néha bosszantó szokás?
Egy naptári félreértésből indult minden?
Az egyik legismertebb elmélet szerint a bolondok napja a 16. századi Franciaországból ered. Korábban az újévet sok helyen március végén, április elején ünnepelték, de amikor IX. Károly király 1564-ben bevezette a Gergely-naptárt, az év kezdete január 1-re került át. Azok, akik erről nem értesültek (vagy egyszerűen nem akarták elfogadni a változást), továbbra is áprilisban ünnepeltek – őket kezdték el gúnyosan „áprilisi bolondoknak” nevezni, és különféle tréfákkal célozták meg őket.
Az ókori rómaiaktól a középkorig
Más történészek szerint a hagyomány még régebbre, az ókori Rómáig vezethető vissza. Az egyik lehetséges előzmény a Hilaria ünnepe, amelyet március végén tartottak, és amelynek során az emberek álruhába öltöztek, és gúnyt űztek egymásból. A középkorban is létezett egy „bolondok fesztiválja”, amelyet főként Európa katolikus országaiban ünnepeltek – itt a tréfák és a paródiák álltak a középpontban.
Nemzetközi bolondozás
A bolondok napja idővel elterjedt más országokban is, és különböző formákat öltött:
Angliában és az USA-ban – Az április 1-jei tréfák már a 18. századtól népszerűek voltak, az újságok és a rádióadások pedig a 20. századtól kezdve rendszeresen megviccelték az embereket.
Franciaországban – Az „áprilisi bolond” (Poisson d’Avril, vagyis „áprilisi hal”) hagyománya él, amikor az emberek papírból kivágott halat ragasztanak mások hátára titokban.
Spanyolországban – Nem április 1-jén, hanem december 28-án, az „Ártatlanok napján” viccelődnek egymással az emberek.
Modern kori átverések és médiahekkek
A 20. és 21. században a bolondok napja már nemcsak a baráti körben, hanem a médiában és a nagyvállalatok marketingkampányaiban is megjelent. A BBC egyik leghíresebb tréfája 1957-ben történt, amikor egy dokumentumfilmben azt állították, hogy Spagetti-fák teremnek Svájcban, és sok néző komolyan vette a hírt.
A Google is híres az április 1-jei átveréseiről – például 2013-ban bemutatták a „Google Nose” nevű szolgáltatást, amely állítólag illatokat tudott közvetíteni a számítógépeken keresztül.
Tréfás hagyomány, de óvatosan!
Bár a bolondok napja sok nevetést hozhat, nem árt óvatosnak lenni: a jó tréfa ártatlan és szórakoztató, de nem okozhat kárt vagy kellemetlenséget másoknak. Az igazán sikeres április 1-jei viccek azok, amelyeken mindenki nevethet – még az „áldozat” is.
Akár átver valakit, akár ön lesz az, akit megviccelnek, egy biztos: április 1-jén jobb, ha kétszer is meggondolja, mit hisz el!
LM
