Kép forrása: pixabay.com
Vízkereszttől hamvazószerdáig tart a farsangi időszak, tudják ezt az iskolások, óvodások is, és szervezik meg ilyenkor jelmezes mulatságaikat. De vajon honnan is ered a farsang, miért öltünk jelmezt? A választ már a gyerekek is tudják, ilyenkor űzzük el a telet és köszöntjük, várjuk a tavaszt.
Ha azonban egy kicsit jobban beleássuk magunkat a témába, mást is látunk. A farsangi bálok, mulatságok ma már nem annyira részei az életünknek, mint egy-két évszázada. Ma már szinte csak a gyerekek körében ünnepeljük a farsangot, ők öltenek jelmezt és vonulnak fel. Persze a hagyományok tovább élnek az olyan jellegzetes ünnepeken, mint a mohácsi busójárás, a velencei vagy a riói karnevál.
Ókori gyökerek
A farsang gyökerei az ókorig nyúlnak vissza, Rómában Szaturnusz isten tiszteletére rendeztek hétnapos vigasságokat. Ez az ünnepség terjedt el később a középkorban. Hiedelmeken és babonákon alapuló ünnep, maga a név pedig egy bajor-osztrák szóból származik. Ez a vaschang, ami 1283-ban jelenik meg az írásos emlékekben, az egész ünnepet pedig a fasnacht, fastnacht szavak jelezték. Hazánkban fassang néven használták eleinte.
Bár a farsang idejét két keresztény momentum határozza meg, nevezetesen a vízkereszt napja és a hamvazószerda, mégsem keresztény ünnep, hanem pogány. Hazánkban a középkorban honosodtak meg a farsangi szokások, elsősorban a német hagyományokat átvéve. A középkorban azt hitték, hogy a téli utolsó napokban a Nap elgyengül és a gonosz szellemek életre kelnek. Jelmezes felvonulással, vigadozással, boszorkánybábu égetéssel akarták elűzni őket, egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek. A rosszat, a hideget, a halált űzték el az első maskarások, akik halotti menetet utánozva masíroztak és az eljátszott temetés után hatalmas mulatságot rendeztek. Ilyenkor készültek az emberek a böjtre is, a nagy lakomák ideje volt ez, sőt, a falvakban a legtöbb lakodalmat ilyenkor tartották. Hiszen a farsang a párválasztás időszaka is egyben, korábban házasságkötési szezonnal számított, a nagyböjt alatt ugyanis tilos volt lakodalmakat tartani.
A híres mohácsi busójárás is egy farsangi szokás, ami a 18. század végén kezdődhetett. De van más nevezetes farsangi esemény is a világban, ilyen például a velencei vagy a riói karnevál.
A farsangi lakoma
Kocsonya, káposzta és fánk – ezek hazánkban a tipikusan farsangi ételek. A legismertebb fánk a szalagos fánk, ami egy kelt tészta, olajban sütve és általában baracklekvárral tálalva. Ismert még a csöröge is, amit szintén olajban kell kisütni. A böjt előtt bőségesen ettek, ittak, mulattak az emberek, ez a hagyomány pedig még ma is él.
(LM)
