10 meglepő NASA találmány, ami a mindennapi életünk részévé vált

Morzsaporszívó, babatápszer, láthatatlan fogszabályzó. Ma már hétköznapinak számító eszközök, melyekről nem is gondolnánk, hogy a világ legnagyobb űrügynöksége, a NASA áll kifejlesztésük mögött. A National Geographic összegyűjtött 10 olyan forradalmi találmányt, melyet a kezdetekben az űrkutatásban használtak, de később gyökeresen alakították át az emberek életét.

A NASA nagyobb hatással van mindennapi éltünkre, mint gondolnánk, hiszen űrkutatás nélkül a ma ismert tárgyaink egy része nem is létezne. A National Geographic április 18-tól elérhető „NASA találmányok” című sorozata apropóján most összegyűjtöttünk 10 olyan eszközt, aminek jelenlétét ma már természetesnek vesszük és bele sem gondolunk abba, hogy az űrkutatás egy darabját tartjuk a kezünkben.

1. Memóriahabos matrac

A memóriahabot eredetileg azért fejlesztették ki, hogy segítse elnyelni a becsapódás erejét, így védve az asztronautákat. Ma már szinte mindenhol alkalmazzák a matracoktól kezdve a párnákon át a lónyergekig.

2. Karcálló szemüveglencse

A NASA egyik kutatóközpontja az űrben használt eszközök gyémántkeménységű bevonatának fejlesztésén dolgozott, és végül előállt egy olyan anyaggal, amely karcállóvá tette az űrhajósok sisakjának lencséjét. Napjainkban ezt a műanyagot használják a napszemüvegeken, mely nem csak olcsóbb az üvegnél, de jobb védelmet nyújt az UV-sugárzással szemben is.

3. Vezeték nélküli fejhallgató

Bár nem a NASA találta fel a modern vezeték nélküli fejhallgatót, a technológiát először ők fejlesztették ki egy hangtechnikai céggel együttműködve annak érdekében, hogy az űrhajósok szabadon és vezetékek nélkül kommunikálhassanak. A találmány végül azután vált népszerűvé, hogy Neil Armstrong 1969-ben leszállt a Holdra, és megszólalt speciális fejhallgatóján keresztül. A technológiát később továbbfejlesztették, de csak a 2000-es években vált olcsóbbá és elérhetőbbé.

4. Babatápszer

A babatápszerekben található tápanyagdúsító összetevő eredetileg a NASA által támogatott kutatás eredménye volt, amely az algák újrahasznosításának lehetséges felhasználását vizsgálta, hosszú távú űrutazások során. A mikroalga ma már az értékesített csecsemőtápszerek legnagyobb részében megtalálható.

5. Liofilizált gyümölcsök és élelmiszerek

A fagyasztva szárítás technológiáját a NASA fejlesztette ki, hogy a hosszú Apolló-küldetések során könnyebbé tegye a nassolást. Az eljárás során az élelmiszereket megfőzik, lefagyasztják, majd vákuumkamrában lassan felmelegítik, hogy a jégkristályokat eltávolítsák. Az eredmény egy olyan étel, amely megőrzi tápértékének 98%-át, miközben az eredeti súlyának csak 20%-a marad meg.

6. Morzsaporszívó

A Black and Decker az 1960-as években a NASA-val szorosan együttműködve dolgozott azon, hogy olyan akkumulátoros fúrókat, kalapácsokat és egyéb eszközöket gyártsanak, amelyek alacsony gravitációjú – vagy gravitációmentes – környezetben is működnek. Ebből született meg a vezeték nélküli porszívó is, de később több akkus szerszámot és eszközt is készített a B&D.

7. Láthatatlan fogszabályzó

Bár az űrhajósok ugyanúgy szép mosolyra vágynak, mint mindenki, a láthatatlan fogszabályzóhoz (Invisalign) használt technológia nem erre a célra készült. Az átlátszó polikristályos alumínium-oxidot (TPA) a NASA eredetileg az infravörös antennák védőbevonataként és a hőkövető rakéták keresésére fejlesztette ki.

8. Légtalpas edzőcipők

Napjaink sportcipői az űrhajósoknak köszönhetik létezésüket. Az Apollo-missziók résztvevői számára a NASA egy speciális lábbelit fejlesztett ki, amely lehetővé tette, hogy ruganyosabban közlekedjenek a masszív szkafanderben, úgy, hogy lábuk megfelelően szellőzik. A háromdimenziós poliuretán hab technológia enyhítette a lábat érő terhelést, ezáltal kényelmesebb volt benne járni és futni.

9. Inzulinpumpa

Mivel az űrhajósok életfunkcióit az űrben is nyomon kellett követni, a NASA olyan mérőműszereket hozott létre, amelyeket a vércukorszint szabályozására és szükség szerint inzulin kibocsátására alakítottak át.

10. Kamerás mobiltelefon

A modern digitális kamerákban lévő CMOS képérzékelők szintén a NASA-tól származnak. Az eredeti cél az volt, hogy hatékonyabb és olcsóbb kamerákat készítsenek az űrhajókhoz, de hamar rájöttek, hogy a technológiát a földön is hasznosítani lehet. Először webkamerákba került, majd később a rohamtempóban fejlődő mobiltelefonokba. A mai napig az okostelefonokba szerelt kamerák egy része ezt a technológiát használja.

A fenti lista természetesen egyáltalán nem teljes, hiszen nem is említettük az olyan alapvetőnek tűnő dolgokat, mint a GPS rendszerek, a műholdas kommunikáció, vagy a nagyteljesítményű napelemek. Ebből is látszik, hogy az űrkutatás szervesebb része a mindennapjainknak, mint gondolnánk. A NASA tudósai folyamatosan olyan megoldásokon dolgoznak, melyeket ma még csak a sci-fi filmekben láthatunk. A National Geographic csatorna „NASA találmányok” című sorozatában április 18-án, csütörtökön 21:00-kor feltárulnak a titkos kutatólaboratóriumok ajtajai, hogy hetente más intézet tudósait, projektjeit és eredményeit mutassák be a nézőknek.

LM