Kép forrása: pixabay.com
2011 óta, november 17-e a koraszülöttek világnapja. Ezen a napon a koraszülöttek életéért vívott küzdelemre hívják fel a figyelmet, és azt a hitet is szeretnék erősíteni, hogy ma már a koraszülöttekből is lehetnek egészséges felnőttek.
A koraszülöttek világnapja az év egyik legfontosabb napja annak érdekében, hogy világszerte felhívják a figyelmet a koraszülés kihívásaira és terheire. A napot 2008-ban az Európai Alapítvány az Újszülöttek Gondozásáért (EFCNI) valamint az európai szülői partnerszervezetek kezdeményezték, majd 2011-ben lett hivatalos világnap.
A WHO meghatározása szerint a 37. hét előtti szülések koraszülésnek számítanak. Tíz megszületett gyermekből egy koraszülött a világon, a koraszülöttség az újszülött halálozás vezető oka. Évente 15 millió koraszülött születik világszerte.
A gyermek születése az egyik legfontosabb, legpozitívabb élmény az életben. A túl korai baba születése jelentős trauma a családok számára. Okát általában nem ismerjük. Gyakrabban fordul elő azonban szegény, alacsonyan képzett, rosszul táplált vagy beteges nők között, illetve olyanoknál, akiknek kezeletlen betegségük vagy fertőzésük van a terhesség alatt. Emellett ugyanakkor számos, a felsoroltaktól teljesen független kockázati tényezője is van. A korán elkezdett terhes-gondozás mellett kisebb a koraszülés kockázata.
Magyarországon évente mintegy nyolcezer gyerek jön koraszülöttként a világra, ezzel hazánk a középmezőnyben van. Az elmúlt években a koraszülött-ellátás óriási fejlődésen ment keresztül. A koraszülöttek esetében nagyon fontos a korai fejlesztés ahhoz, hogy ezek a gyerekek felzárkózzanak a 40. hét körül született társaikhoz. A terhesség alatti minden elveszített hét ugyanis körülbelül öt százalékkal növeli a speciális nevelési igény szükségességét iskoláskorban.
LM
