Kép forrása: pixabay.com
Legkorábbi ismereteink a 18. századig nyúlnak vissza. Ebben az időben a család fogalmát nagyon komolyan vették. Onnantól számított, hogy két ember összeházasodott.
Mivel a frigyek eleve elrendelés alapján köttettek a fiataloknak a szülők által kiválasztott jövendőbelihez kellett hozzá menni, így az érzelmek sokat nem számítottak akkoriban. Ha mégis házasodtak szerelemből az ritka szerencsés eset volt, vagy szöktetés útján történt meg, de az a családból való kitiltást vonta maga után. Ebben az esetben a fiatalok többnyire magukra lettek utalva. Ezután a házasságkötést gyermekáldás követte.
Hogy épült fel, kinek mi volt a szerepe
Ebben az időben nagyon komolyan vették a családalapítást annak meglétét, alakulását, felépítését. A férfi volt a fő és egyetlen döntéshozó, pénzkereső a nő szerepét gyakorlatilag egy komplett háztartási gépekkel felszerelt házhoz lehetne hasonlítani. Az ő dolga volt az otthon melegének megteremtése, mosott, főzött, takarított, és gyerekeket nevelt. Na jó, utóbbit ma sem gépek végzik. Jómódú családoknál a feleség segítségére volt egy házvezetőnő is aki szintén a családhoz tartozott amíg azok meg voltak vele elégedve.
A gyerekeket kellő odafigyeléssel gondosan de fokozott szigorral nevelték, taníttatták. Megszólításkor a magázódás volt a tiszteletadás jele amit a tagok közül mindenkinek kötelező volt. A házastársaknak is egymás felé és a gyerekeknek is a szülők felé. Az szülők de főleg a család feje nem tűrték az engedetlenséget. Az esetleges szófogadatlan viselkedések és csínytevések komoly büntetésekkel jártak.
(LM)
