Kép forrása: pixabay.com
Különleges kapcsolat köti össze az édesanyákat lányaikkal, ezt sokszor nem is lehet szavakba önteni. Az erős kötelék, kötődés már csecsemőkorban kialakul, vannak azonban olyan helyzetek, amikor bonyolulttá válik. Amikor problémák, zavarok adódnak ebben a kapcsolatban. Van-e ezekre megoldás és egyáltalán, milyen a harmonikus anya-leány kapcsolat?
Mint ahogy minden szülő-gyermek kapcsolatban, úgy az anya-lánya kapcsolatban is adódnak zavarok, vannak helyzetek, amikor igenis dolgozni kell a kapcsolaton, különösen tinédzserkorban. Fontos tudni, hogy a lányok számára az anyjuk az első minta, a példakép és az anyánkkal való kapcsolatunk nagy hatással van később az önbecsülésünkre, önértékelésünkre, identitástudatunkra és a barátkozási képességre. Ha úgy nő fel egy lány, hogy egészséges mértékben dicsérik, magabiztosabb lesz társainál.
A nehéz tiniévek
Amikor egy lány tinédzserkorba lép, kimondva, kimondatlanul is az anyja a példaképe. Olyan szeretne lenni, mint ő, innen kapja a tökéletes nő képét. Ez a kapcsolat azonban sok hullámvölgyön mehet keresztül, a hormonok, a temperamentum, a tapasztalatok mind befolyásolhatják ezt a kapcsolatot. Mégis hogy lehet javítani ezen a kötődésen?
A kezdeti lépések
Fontos, hogy már a kezdetekről fogva erős legyen a kapcsolat, amit így a tiniévek sem fognak szétzilálni. Ez a kapcsolatépítés pedig már a születéskor megkezdődik. Fontos, hogy az anyuka lehetőség szerint szoptassa gyermekét, ezzel kialakul egy erős kötődés, a szoptatás során oxitocin hormon szabadul fel, az anya még jobban szereti majd gyermekét. Természetesen akik nem tudnak szoptatni, ugyanolyan erős kapcsolatot alakíthatnak ki gyermekükkel, ne tekintsük kudarcnak, ha nem megy a szoptatás.
Fontos, hogy legyen anya-lánya rutinunk. Töltsünk minden nap időt a gyermekünkkel, így erősítve a kötődést. Játszunk öltöztetőst, fésülködjünk együtt, legyen minden nap olyan, hogy mi csak a lányunké vagyunk, a lányunk pedig csak a miénk. Nyugodtan hagyhatjuk, hogy utánozzon bennünket a lányunk, hisz a másolás természetes kicsi korban. Legyünk tehát példamutatók, modellezzük a jó viselkedést, de ne várjunk el tökéletességet. Bátorítsuk arra, hogy a gyermekünk szeresse önmagát a tökéletlenségei ellenére is.
A szeretet kifejezése
Nagyon fontos, hogy nyíltan fejezzük ki szeretetünket, ha valami jót tesz a gyermekünk, tudassuk vele, hogy büszkék vagyunk rá. Mutassuk meg, hogy mennyire szeretjük, öleljük és pusziljuk meg. Ez arra is megtanítja a gyermeket, hogy szabadon mutassa ki és fogadja el a szeretet.
LM)
