Kép forrása: pexels.com
A befektetés mindig egy rendkívül komoly döntést jelent, és nem is lehet csak úgy elkapkodni. A címbe szereplő kérdést megválaszolni pedig lehetetlen, hiszen nagyon sok tényezőtől függ az, hogy mibe érdemes befektetnünk. Az alábbiakban ezekről a tényezőkről lesz szó.
Mit, miért és hogyan?
Ha valaki tanácsot adna most, hogy mibe fektessünk be, ne higgyünk neki csak úgy. A megfelelő befektetés ugyanis nem mindig attól függ, hogy most melyik a legjobb üzlet. Sok múlik a befektetőn is. Először is nagyon nem mindegy, hogy mennyit szeretnénk befektetni. Ez lehet pár százezer, milliós vagy akár százmilliós nagyságrend is. Ezekhez mindhez más megoldás létezik. Ezen kívül – és talán ez az egyik legfontosabb – az sem lényegtelen, hogy a befektetni kívánt pénz mennyire lényeges számunkra. Megengedhetjük magunknak, hogy esetleg a háromnegyedét elbukjuk, vagy ez az utolsó szalmaszál, amibe kapaszkodunk és erről szó sem lehet? Aztán persze ott a harmadik és a negyedi rendkívül fontos részlet. A harmadik a mi habitusunk. Mennyire bírjuk a stresszt? Képesek vagyunk jól kezelni egy olyan befektetést, ami kockázatos és lehet nagyot bukunk rajta? Mennyire fog vajon minket tépni az ideg közben? A negyedik pedig kicsit ehhez is kapcsolódik: mennyi ideig szeretnénk benntartani a pénzünket? Befektetésből ugyanis létezik rövid távú, közepes és kifejezetten hosszú távú is, ami például évtizedeket is jelenthet. Nagyon nem mindegy, ki milyen habitussal, mennyi pénzzel melyiket választaná tehát.
A sok megválaszolatlan kérdésre azért válasz is akad
Létezik egy kockázati piramis, amely a Grantis befektetési oldalán látható. Ez a piramis jól mutatja, hogy nagyjából mely befektetési eszközök milyen kockázatba sorolhatóak. Merthogy ezekből is rengeteg van. A részvényeket, állampapírokat mindenki jól ismeri. Ám ezen kívül ingatlanalapok, céges kötvények, kriptovaluta és befektetési arany is létezik többek között. A különféle nyugdíj előtakarékossági formák is idetartoznak. Például az önkéntes nyugdíjpénztár egy kifejezetten alacsony kockázatú befektetésnek számít, viszont leginkább a tartalék kategóriába sorolható. A befektetések kiválasztását tehát mindig a saját igényeink szabják meg, viszont arra számoljunk, hogy tökéletes sosem lesz. Ha például gyorsan szeretnénk sokat – vélhetően sokan ezt választanák – akkor számolnunk kell a magas kockázattal. Például sok részvény esetén ez megadatik. Viszont vigyáznunk kell, mert a részvények rendkívül érzékenyek lehetnek a gazdasági változásra, a természeti katasztrófákra, a politikai döntésekre és még a Twitter bejegyzésekre is. Ezért azoknak ajánlott, akik egyrészt értenek hozzá, másrészt az esetleges veszteséget sem fogják depresszióba merülve elsiratni. Ha jól csináljuk, akkor azonban nyereséges lehet, nem véletlenül léteznek olyan emberek, akik csak ebből élnek. Ha azonban biztonságosabb befektetéseket szeretnénk, ahol nem baj ha kicsit tovább tart a hozam kifizetése, viszont kevés az esélye, hogy elússzon minden vagyonunk: érdemes hazai állampapírokba, kötvényekbe fektetnünk. Ezek az értékpapírok viszonylag stabilak és kiszámíthatóak, hiszen egy egész ország egyik napról a másikra ritkán megy csődbe. Annak mindig vannak jelei és folyamata, ezért ha probléma is van, akkor is lehet időben cselekedni. Viszont ha külföldi állampapírt választunk, ott érdemes sok mindent számba venni és nem árt ha pontos rálátásunk van az adott ország dolgaira. Ezen kívül még számtalan más lehetőségünk akad, amelyet választhatunk. Többek között az igen népszerű babakötvény is egy befektetésnek számít, amelyet a Magyar Államkincstár bocsájt ki, és a Start-értékpapírszámlán keresztül tudjuk megvásárolni. A babakötvény természetesen a gyermekünknek szól, ezért is 19 év a futamideje, és rendkívül jó hozamokat adhat. Csak összehasonlításképp: sok értékpapír nagyjából 4-5 százalékos hozamon mozog, a babakötény 8,10 százalékos hozamot ad.
Mennyire érdemes értenünk a befektetéseinkhez?
Minden esetben azt javasolnánk, hogy nagyon, hiszen nem mindegy mennyire van rálátásunk a folyamatokra. Azonban vannak olyan befektetések, amelyhez nem szükséges azért felsőfokú pénzügyi végzettség, hogy jók legyünk benne. A különféle megtakarításos befektetések például pont ilyenek és nem járnak különösebb kockázattal. A kötvények, hazai állampapírok úgyszintén mondhatni nélkülünk is teszik a dolgokat, de azért nem árt ismernünk hogyan. Amihez kell komolyabb tudás az értelemszerűen a tőzsdézés, és a különféle spekulatív befektetések világa. Ezen kívül a kriptovaluta és a befektetési arany szintén egy-egy olyan szelete a befektetéseknek, amihez nem árt érteni. Előbbi rendkívül érzékeny lehet a változásokra és tulajdonképpen nem is mondható teljes mértékben befektetésnek. Utóbbi fizikai befektetés, ami a legendákkal ellentétben nem olyan stabil, hiszen az aranynak is hol fel, hol lemegy az ára. Itt viszont tárolnunk is kell az értékünket, ami újabb kérdéseket vet fel. A nemzetközi befektetések szintén olyan területek, ahol tudnunk kell naprakésznek lenni, hiszen itt a valutával kapcsolatos részleteknél is tisztában kell lennünk az egész működésével. A legjobb az, ha egy profi befektetői tanácsadóra bízzuk a döntést, ők ugyanis sok olyan részletet ismernek, amiket mi valószínű nem. Ezért jóval biztosabban tudnak javasolni befektetési formákat a számunkra.
LM