Kép forrása: pexels.com
Az önértékelésünk nem velünk születik – apránként épül fel, mint egy gondosan rakott építőkocka. Gyermekkorban alakul ki az a belső hang, amely felnőttként is végigkísér bennünket: biztat vagy éppen kételkedésre késztet.
A szülői visszajelzések szerepe
A kisgyermek önmagáról alkotott képének elsődleges forrása a szülei és a gondozói visszajelzései. Amikor egy kisgyerek dicséretet kap – például azért, mert szépen megosztja a játékait –, azt tanulja meg, hogy ő értékes és szerethető. Ha viszont folyamatos kritikával vagy elutasítással találkozik, önértékelése sérülhet, és kialakulhat benne a bizonytalanság érzése.
A társak és a közösség hatása
A bölcsődei, óvodai és iskolai élmények szintén mély nyomot hagynak a gyermeki lélekben. Egy kedves barát vagy egy támogató pedagógus sokat segíthet abban, hogy egy gyermek magabiztosabb legyen. Ugyanakkor a csúfolódás, a kirekesztés vagy a teljesítménykényszer csökkentheti az önbizalmat, és hosszú távon akár szorongáshoz is vezethet.
Sikerek és kudarcok tanulságai
A tapasztalatok is jelentős szerepet játszanak az önértékelés formálásában. Ha egy gyermek megtapasztalja, hogy erőfeszítései sikerhez vezetnek – legyen szó biciklizésről, rajzolásról vagy egy iskolai feladatról –, akkor önmaga felé is pozitívabb képet alakít ki. Ha azonban gyakran éri kudarc anélkül, hogy támogatást kapna a feldolgozásához, önértékelése csökkenhet.
Az érzelmi biztonság alapja
A gyermek önértékelésének egyik legfontosabb alappillére az érzelmi biztonság. Egy szeretetteljes, elfogadó környezetben nevelkedő gyermek bátrabban fedezi fel a világot, és könnyebben bízik önmagában. Ha tudja, hogy hibázhat anélkül, hogy elveszítené a szeretetet, akkor képes lesz egészséges önbizalommal és reális önértékeléssel felnőni.
Az önértékelés nem egyik napról a másikra alakul ki, és nem is kizárólag genetikai adottság. A környezetünk – különösen gyermekkorban – kulcsszerepet játszik abban, hogy milyen képet alakítunk ki önmagunkról. A támogató szavak, a sikerélmények és a szeretetteljes közeg mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy gyermek magabiztos felnőtté váljon. Mert végső soron az önértékelés az a tükör, amelyben egész életünkben önmagunkat látjuk.
LM
