Kép forrása: pixabay.com
Az Onboarding kifejezés leginkább a HR munkatársak számára lehet ismerős, de munkavállalóként is találkozhatunk vele. Erre a kifejezésre nincs egyetlen magyar szó, amivel ki lehetne fejezni, bár leginkább beilleszkedésként szokták fordítani/értelmezni. A helyzet azonban az, hogy az Onboarding ennél lényegesen több mindent takar. Magába foglalja a beilleszkedést, de a bevezetést és betanítást is. Lényegében arra a folyamatra használják ezt a kifejezést, amikor egy új munkatársak beintegrálnak egy új munkahelyre/munkakörbe.
De mit is takar pontosan az Onboarding, mi a célja, és hogyan is néz ez ki a gyakorlatban? A következőkben ezekre a kérdésekre adjuk meg a választ. De kezdjük az elején.
Mi az Onboarding célja?
Az Onboarding sokrétű dolog, ezért többféle célt is megfogalmaznak ezzel kapcsolatban. Egyrészt az a célja, hogy az új munkatársak megismerkedjenek a munkakörnyezettel, a munkakörülményekkel, a munkahelyi kultúra/szemlélettel és persze a munkatársaikkal is. Ez mindenképp fontos lépés egy új munkatárs számára. Emellett azonban az Onboarding célja az is, hogy az új munkatársak elkötelezettek legyenek a cég iránt, ennek elérése és növelése pedig szintén az Onboarding feladata. Természetesen ide tartozik az új munkatárs munkakörének megismertetése, a feladatainak pontos betanítása is.
Amikor valaki egy új helyen kezd dolgozni, keresi a helyét és a szerepét, nemcsak a munkaköre kapcsán, de a munkatársak között is. Az Onboarding feladata az, hogy tisztázza a szerepeket és a feladatokat az új munkatársak számára.
Az Onboarding folyamatáról
Az Onboarding három szakaszból áll. Az első a bevezetést, amikor a cégnél fogadják az új munkatársat, majd megadják számára mindazokat a hasznos információkat és ismereteket, melyek segítségével pontosan és precízen lesz képes ellátni a munkáját. A következő lépés maga a betanítás, melynek során a konkrét munkakörre vonatkozó feladatok és elvárások megismertetése történik. A harmadik szakasz a beilleszkedés, vagyis a szervezet egészébe történő beintegrálódás, tehát az úgynevezett munkahelyi szocializáció.
A legtöbb munkahelyen ez utóbbi el szokott maradni. A bevezetés és a betanítás általában valamilyen formában megtörténik, ám a szervezeti szocializációra már nem jut idő, vagy épp nem kap nagy figyelmet. Pedig ez is lényeges része az Onboardingnak, és persze annak is, hogy az új munkatárs a lehető legjobban végezhesse a munkáját. Ahhoz, hogy egy új kolléga kellően elkötelezett legyen az új munkahelye/munkaköri iránt, mindhárom szakasz elengedhetetlen.
#álláskalauz
