Kép forrása: pexels.com
Sok munkavállalót teljesen váratlanul ér, amikor a főnöke szóban közli vele, hogy másnaptól már ne menjen dolgozni. Egy ilyen helyzet nemcsak emberileg megterhelő, hanem jogilag is komoly kérdéseket vet fel. A magyar munkajog ugyanis egyértelműen fogalmaz: a munkaviszony megszüntetése főszabály szerint csak írásban érvényes.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot írásba kell foglalni. Ez vonatkozik a felmondásra, az azonnali hatályú felmondásra, de még a közös megegyezésre is. Ez nem egyszerű formaság, hanem fontos garancia mindkét fél számára.
Az írásbeliség azért lényeges, mert csak így állapítható meg egyértelműen, hogy mikor, milyen jogcímen és milyen indokkal szűnik meg a munkaviszony. A munkavállalónak joga van pontosan tudni, mi alapján hozta meg a munkáltató a döntését, és ha szükséges, ezt később jogi úton is vitathatja. A megszüntetés indokának világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie, ennek bizonyítása pedig a nyilatkozattevőt terheli.
Sokan még ma is úgy gondolják, hogy csak a papíron átnyújtott dokumentum számít hivatalosnak, ez azonban nem teljesen így van. Az írásbeliség nem kizárólag papíralapú iratot jelent. Elfogadható lehet az e mailben küldött nyilatkozat, az elektronikus aláírással ellátott dokumentum vagy a postai úton megküldött levél is, amennyiben a tartalom és a kézbesítés megfelelően igazolható.
Ezzel szemben egy szóban közölt mondat, például az, hogy „holnaptól már ne jöjjön be”, önmagában nem minősül jogszerű felmondásnak.
Mi történik, ha a munkáltató csak szóban mond fel?
Ha a munkáltató kizárólag szóban közli a felmondást, az jogilag nem hatályos. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony hivatalosan nem szűnik meg attól, hogy valaki ezt szóban kijelenti. Elvileg továbbra is fennáll a foglalkoztatási kötelezettség, és a munkavállaló munkabérre is jogosult lehet.
Az ilyen helyzetek különösen kellemetlenek, mert a gyakorlatban sokszor bizonytalan állapot alakul ki. A munkavállaló nem tudja, hogy bemenjen e dolgozni, a munkáltató pedig úgy viselkedhet, mintha a jogviszony már megszűnt volna. Éppen ezért ilyen esetben fontos minél hamarabb írásban rögzíteni a történteket, és szükség esetén jogi segítséget kérni.
A legfontosabb, hogy ne fogadja el automatikusan a szóban elhangzottakat véglegesnek. Érdemes kérni, hogy a munkáltató a megszüntetést hivatalosan, írásban közölje. Hasznos lehet az is, ha a munkavállaló e mailben összefoglalja a történteket, vagyis leírja, mikor, ki és mit mondott, majd kéri a hivatalos írásos megerősítést.
Ugyanilyen lényeges, hogy ne írjon alá semmilyen dokumentumot elhamarkodottan. Ha nem világos, milyen papírt tesznek elé, vagy sürgetik a döntésben, jobb időt kérni, és akár ügyvédhez fordulni.
Sokan azt hiszik, hogy próbaidő alatt minden egyszerűbb, és ilyenkor elég szóban közölni a munkaviszony végét. Ez tévedés. Valóban igaz, hogy próbaidő alatt a munkaviszony azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntethető, de az írásbeli forma ilyenkor is kötelező. A szóban közölt megszüntetés próbaidő alatt sem lesz jogszerű.
Azért, mert ez védi mind a munkavállalót, mind a munkáltatót. Az írásban közölt megszüntetés egyértelmű helyzetet teremt, visszakereshető, bizonyítható, és később is ellenőrizhető. Ha ez elmarad, abból könnyen vita, félreértés vagy akár munkaügyi per is lehet.
A szóban történő felmondás tehát nem csupán szabálytalan megoldás, hanem komoly következményekkel járhat. A munkavállaló eleshet a járandóságaitól, a munkáltató pedig jogvitára számíthat. Éppen ezért mindkét fél érdeke az, hogy a munkaviszony megszüntetése szabályosan, írásban történjen.
